A gyerekek iskolába járásának története szoros összefonódik a közlekedési lehetőségek fejlődésével: mielőtt elterjedtek volna az iskolabuszok, sokan gyalog, mások lóvontatású járművekkel tették meg az utat.
A távolságot és a gyaloglás gyakoriságát mindig az adott korszak közlekedési infrastruktúrája és a családok földrajzi elhelyezkedése határozta meg.
Hány kilométert tettek meg a gyerekek?A 19. század végén és a 20. század elején, különösen vidéki területeken, a gyerekek gyakran több mérföldet is gyalogoltak naponta az iskolába. Ha a gyaloglás túl hosszúnak vagy fárasztónak bizonyult, a „kid hack” nevű lóvontatású járművek segítettek, hogy a gyerekek mégis elérjék az iskolát.A modern időkben a gyaloglás gyakorisága csökkent. Az Egyesült Államokban például 1969-ben a 5–14 éves korú gyerekek 48%-a gyalogolt vagy biciklizett iskolába, míg 2009-re ez az arány 13%-ra csökkent. A változás mögött a távolságok növekedése, az iskolabuszok elterjedése és a közlekedési infrastruktúra fejlődése állt.
Az iskolabuszok megjelenése
Az első iskolabuszok szintén lóvontatású járművek voltak, később pedig motoros buszokra váltottak. Az iskolabuszok megjelenése forradalmasította a gyerekek iskolába járását, különösen a vidéki településeken, ahol a hosszú gyaloglás már nem volt praktikus vagy biztonságos.Ma már sok országban szabályozzák, hogy milyen távolságra kell lakni az iskolától, hogy a gyerek jogosult legyen iskolabuszra. Minnesotában például általában akkor biztosítanak buszt, ha a gyermek legalább két mérföldre lakik az iskolától.
Itthon van, ahol még hosszan gyalogolnak a gyerekek
Magyarországon is találkozhatunk olyan településekkel, ahol a gyerekeknek hosszú utat kell megtenniük nap mint nap. Tiszavasváriban például reggelente több száz gyerek indul gyalog az iskolába: sokuknak 7–8 kilométeres utat kell megtenniük hóban, fagyban vagy kánikulában. A bűdi városrészből a település másik végén lévő iskolába járnak, miután bezárták a helyi intézményt.Arról is beszámoltunk az Eduline-on, hogy Délegyházán a Hunyadi János Általános Iskolában a tankerületi központ váratlanul megszüntette a több éve működő buszjáratot, amely a gyerekeket hóban, sárban és fagyban szállította volna.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
