Megreformálta a modern alváskutatást a gimnazista, aki nem aludt 11 napig
1964 januárjában egy 17 éves kaliforniai középiskolás, Randy Gardner világrekordot döntött: 264 órán keresztül ébren maradt, vagyis több mint 11 napig nem aludt egy percet sem.
A kísérletet a San Diegó-i középiskola tudományos versenyére készítette két barátjával, Bruce McAllisterrel és Joe Marcianóval – ám végül az egész ország figyelmét felkeltette.
A történetből mára legendás eset lett, amely alapjaiban formálta a modern alváskutatást. Hatvan évvel később az NPR (National Public Radio) újra felidézte a kísérlet tanulságait és orvosi hatásait.
Szinte az egész kísérlet alatt hányingerem volt. Nem tudtam visszaemlékezni dolgokra – olyan volt, mintha korai Alzheimer-kórt kaptam volna az alváshiánytól.
A média és a tudományos világ is felfigyelt ráA történet a Stanford Egyetemig is eljutott, ahol William C. Dement, az alváskutatás úttörője, azonnal San Diegóba utazott, hogy figyelemmel kísérje Gardnert. Csatlakozott hozzá John J. Ross, az amerikai haditengerészet orvosa, aki orvosi vizsgálatokat végzett rajta.Gardnernek nem lett maradandó fizikai károsodása, de a mentális terhelés nyomai egyértelműek voltak. Az EEG-vizsgálatok nem mutattak agyi károsodást, ám a figyelem és a rövid távú memória erősen romlott – ezzel a kísérlet elsőként bizonyította, hogy az alváshiány akut kognitív zavarokat okoz.
YouTube
Megalapozta a mikroalvás jelenségének vizsgálatátA rekordot még abban az évben megdöntötték, de Gardner kísérlete maradt a legjobban dokumentált eset a 20. században. A későbbi vizsgálatok a „mikroalvás” jelenségét – vagyis az akaratlan, másodpercekig tartó alvásrohamokat – is részben az ő esete alapján írták le.
Azóta a tudomány már tudja: a tartós alváshiány növeli a szívbetegségek, a depresszió és a metabolikus zavarok kockázatát, valamint rontja az agy regenerációs képességét.
A Guinness World Records 1996-ban végleg megszüntette az alvásmegvonási rekordok nyilvántartását, „az emberi egészségre gyakorolt veszélyek” miatt.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
