Megreformálta a modern alváskutatást a gimnazista, aki nem aludt 11 napig
1964 januárjában egy 17 éves kaliforniai középiskolás, Randy Gardner világrekordot döntött: 264 órán keresztül ébren maradt, vagyis több mint 11 napig nem aludt egy percet sem.
A kísérletet a San Diegó-i középiskola tudományos versenyére készítette két barátjával, Bruce McAllisterrel és Joe Marcianóval – ám végül az egész ország figyelmét felkeltette.
A történetből mára legendás eset lett, amely alapjaiban formálta a modern alváskutatást. Hatvan évvel később az NPR (National Public Radio) újra felidézte a kísérlet tanulságait és orvosi hatásait.
Szinte az egész kísérlet alatt hányingerem volt. Nem tudtam visszaemlékezni dolgokra – olyan volt, mintha korai Alzheimer-kórt kaptam volna az alváshiánytól.
A média és a tudományos világ is felfigyelt ráA történet a Stanford Egyetemig is eljutott, ahol William C. Dement, az alváskutatás úttörője, azonnal San Diegóba utazott, hogy figyelemmel kísérje Gardnert. Csatlakozott hozzá John J. Ross, az amerikai haditengerészet orvosa, aki orvosi vizsgálatokat végzett rajta.Gardnernek nem lett maradandó fizikai károsodása, de a mentális terhelés nyomai egyértelműek voltak. Az EEG-vizsgálatok nem mutattak agyi károsodást, ám a figyelem és a rövid távú memória erősen romlott – ezzel a kísérlet elsőként bizonyította, hogy az alváshiány akut kognitív zavarokat okoz.
YouTube
Megalapozta a mikroalvás jelenségének vizsgálatátA rekordot még abban az évben megdöntötték, de Gardner kísérlete maradt a legjobban dokumentált eset a 20. században. A későbbi vizsgálatok a „mikroalvás” jelenségét – vagyis az akaratlan, másodpercekig tartó alvásrohamokat – is részben az ő esete alapján írták le.
Azóta a tudomány már tudja: a tartós alváshiány növeli a szívbetegségek, a depresszió és a metabolikus zavarok kockázatát, valamint rontja az agy regenerációs képességét.
A Guinness World Records 1996-ban végleg megszüntette az alvásmegvonási rekordok nyilvántartását, „az emberi egészségre gyakorolt veszélyek” miatt.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi.
2016-ban egy dolgot biztosan megtanultam: nincs jogom hallgatni. Az elmúlt tíz évben pedig azt is, hogy nincs jogom minden kérdésre tudni a választ. Sőt, jogom van nem tudni minden kérdésre a választ. Vélemény.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
A menetrend nem módosult a június végén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest, így már biztos, hogy a szakképzésben tanulóknak kér nappal rövidebb lesz a tanév, mint a köznevelés diákjainak.
Míg több egyesület már a kora reggeli vagy esti órákra helyezte át a foglalkozásokat, az Utánpótlás Sportolók Szülei Facebook-csoportban több szülő is arról számolt be, hogy gyereküknek továbbra is a legmelegebb napszakban tartanak edzést, meccset vagy felmérést. Volt, ahol inni sem engedték őket.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.