1964 januárjában egy 17 éves kaliforniai középiskolás, Randy Gardner világrekordot döntött: 264 órán keresztül ébren maradt, vagyis több mint 11 napig nem aludt egy percet sem.
A kísérletet a San Diegó-i középiskola tudományos versenyére készítette két barátjával, Bruce McAllisterrel és Joe Marcianóval – ám végül az egész ország figyelmét felkeltette.
A történetből mára legendás eset lett, amely alapjaiban formálta a modern alváskutatást. Hatvan évvel később az NPR (National Public Radio) újra felidézte a kísérlet tanulságait és orvosi hatásait.„Mintha korai Alzheimerem lett volna”
A kísérlet 1963 decemberének végén indult. Gardner és társai célja az volt, hogy megdöntsék egy hawaii rádiós korábbi, 260 órás rekordját. A fiúk minden fiziológiai és kognitív reakciót jegyeztek: memóriateszteket végeztek, és figyelték Gardner hangulatát, mozgását, reakcióidejét.Már három nap után jelentkeztek a tünetek: hányinger, memóriazavar, koncentrációs nehézségek. Gardner később így idézte fel:Szinte az egész kísérlet alatt hányingerem volt. Nem tudtam visszaemlékezni dolgokra – olyan volt, mintha korai Alzheimer-kórt kaptam volna az alváshiánytól.
Azóta a tudomány már tudja: a tartós alváshiány növeli a szívbetegségek, a depresszió és a metabolikus zavarok kockázatát, valamint rontja az agy regenerációs képességét.
A Guinness World Records 1996-ban végleg megszüntette az alvásmegvonási rekordok nyilvántartását, „az emberi egészségre gyakorolt veszélyek” miatt.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
