Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A dán miniszterelnök szerint a digitális világ elveszi a gyerekek gyerekkorát, ezért radikális lépésre készül a kormány.
Az MTI tudósítása szerint Mette Frederiksen dán kormányfő a parlament keddi ülésének megnyitóján bejelentette: a kormány törvényjavaslatot készít elő, amely megtiltaná a 15 év alattiak számára a közösségi média használatát. Frederiksen szerint „a mobiltelefon és a közösségi háló elrabolja a gyermekeink gyermekkorát”.
A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a 11 és 19 év közötti dán fiatalok 60 százaléka inkább otthon marad, és a képernyő előtt tölti idejét, ahelyett, hogy barátaival találkozna. A javaslat lehetőséget adna a szülőknek arra, hogy engedélyezzék a közösségi oldalak használatát a 13 évet betöltött gyerekeiknek, de pontos dátumot a kormányfő nem közölt a tervezet benyújtásáról.Világszerte egyre több ország korlátozza a fiatalok közösségi médiahasználatát: Ausztrália például 2024 végén tiltotta meg a 16 évnél fiatalabbaknak a TikTok, az X, a Facebook és az Instagram használatát.Nemrég pedig az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.