Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Skull and Bones – a Yale titkos elitje
A világ legismertebb diáktársasága a Yale Egyetemen működik: a Skull and Bones-t 1832-ben alapította William Huntington Russell és Alphonso Taft (később az USA hadügyminisztere). A társaság minden évben mindössze 15 harmadéves diákot vesz fel szigorú válogatás alapján. A meghívás egy életre szól, a tagok közötti lojalitás pedig legendás.
A titkos épületük, a „The Tomb” (A sír) New Havenben áll: ablak nélküli, komor épület, amelynek belső életéről csak mendemondákból tudni. A beavatási szertartásokról sokféle történet kering: állítólag bizarr rítusokkal, esküvel biztosítják a teljes titoktartást.
A híres épület
Atlas Obscura
Tény azonban, hogy a Skull and Bones tagjai között amerikai elnököket, szenátorokat és milliárdosokat találunk – például George H. W. Bush-t, George W. Bush-t vagy John Kerryt. Nem véletlen, hogy sokan úgy tartják: a társaság belépőt jelenthet a politikai és gazdasági elitbe.
Oxford Union – ahol a vitázás művészete születik
Bár az Oxford Union nem titkos társaság, hanem egy nyilvános vitakör, a világ egyik legbefolyásosabb egyetemi szervezetének számít. 1823-ban alapították, célja az volt, hogy a diákok nyilvános vitákban fejlesszék retorikai képességeiket.
Az Union azonban gyorsan túlnőtt egy diákkörön: mára olyan presztízse van, hogy a világ leghíresebb politikusai, tudósai és közszereplői tartottak itt beszédet. Winston Churchill, Margaret Thatcher, Tony Blair, Richard Nixon, a Dalai Láma, Albert Einstein vagy éppen Stephen Hawking – mind megfordultak a híres vitateremben.
A vitaterem már több mint 200 éve változatlan
OSA
A szervezet máig elitnek számít, tagsága komoly belépőt jelenthet a brit politikába. Az itt megszerzett retorikai készségek és kapcsolatok miatt számos brit miniszterelnök innen indult. Bár nem övezi olyan misztikum, mint a Skull and Bonest, az Oxford Union sok szempontból mégis hasonló: az elit belépője.
Ez a világ tíz legjobb egyeteme a sanghaji felsőoktatási rangsor alapján
Princeton Eating Clubs – étkezés, ami kapcsolatokat teremt
A Princeton Egyetem sajátos szervezetei a Eating Clubok, amelyek a 19. század végén jöttek létre. Nevükhöz hűen közös étkezések köré szerveződnek, de valójában sokkal többről szólnak: tagságuk státuszszimbólum, és komoly társadalmi beágyazottságot ad.
A felvételhez sokszor „bicker” beszélgetéseken kell átmenni – ez afféle szóbeli vizsga, amelyen kiderül, mennyire illik valaki a közösségbe. A klubok félig titkosak, és máig a Princeton társadalmi életének központi elemei.
Friars Society – szatírával reflektáltak a világra
A Friars Society 1911-ben alakult az Austini Texasi Egyetemen, és különleges helyet foglal el az amerikai diáktársaságok között. Tagjai közé nem feltétlenül a legjobb tanulmányi eredményt elérő diákokat választják, hanem azokat, akik kiemelkedő vezetői képességet és közösségi szerepvállalást mutattak.
A Friars híres volt szatirikus, humoros performanszairól: a tagok álarcban vagy titokban megszervezett akciókkal figurázták ki az egyetem vezetőit, vagy reflektáltak aktuális társadalmi kérdésekre. Bár a kilétük gyakran titokban maradt, a szervezet presztízse óriási: sok tag később politikai vagy gazdasági karrierben futott be.
Német diáktársaságok – kardpárbajok és rituálék
A német egyetemeken a 19. századtól működnek a Burschenschaftok és más diáktársaságok. Saját színeik, címereik és daluk van, de legismertebb hagyományuk a Mensur, azaz a kardpárbaj.
A Mensur nem arról szól, hogy ki győz, hanem arról, ki bírja tovább. A test védve van, de az arc fedetlen – a sebek pedig a bátorság bizonyítékai. A 19. században ezek a „hegnyomok” státuszszimbólumnak számítottak: a társadalmi elit tagjai büszkén viselték őket.
Nachrichten.at
A 20. században a hagyomány sok vitát kavart, a náci korszakban több társaságot betiltottak, a háború után pedig igyekeztek visszaszorítani. Ennek ellenére néhány Burschenschaft ma is ragaszkodik a rituáléhoz, bár modern, biztonságosabb formában.
Külföldön szeretnétek továbbtanulni? Ezeket a nyelvvizsgákat ismerik el más országokban
Magyarország – a szakkollégiumok sajátosságai
Bár Magyarországon nincsenek titkos társaságok a nyugati értelemben, a szakkollégiumok sajátos formában hasonlítanak hozzájuk. Az 1970-es évektől indultak el és ma is a magyar egyetemi élet legkülönlegesebb közösségei közé tartoznak.
A szakkollégiumok egyszerre biztosítanak magas szintű tudományos műhelyt és összetartó diákközösséget. A felvételi sokszor szigorú, a tagság presztízst jelent és sokszor életre szóló szakmai és baráti kapcsolatokat ad. Bár nyilvánosak, szerepük a magyar elitképzésben hasonló, mint a titkos társaságoké más országokban.
Mi a szerepük ma?
Bár a titkos rítusok, kardpárbajok és ünnepélyes viták elsőre régimódinak tűnhetnek, ezek a szervezetek ma is fontos funkciót töltenek be. Egyrészt erős közösséget adnak a tagoknak, akik életre szóló kapcsolatokat építhetnek, másrészt olyan készségeket tanulhatnak – vitakultúrát, vezetői kompetenciát, szervezőkészséget –, amelyek a munka világában is hasznosak.
Sok társaság igyekszik modernizálni a hagyományait: a német Mensur ma már inkább szimbolikus, az Oxford Union vitái online is követhetők, az amerikai társaságok pedig egyre több női és nemzetközi tagot vesznek fel. A közös nevező azonban változatlan: ezek a közösségek továbbra is belépőt jelentenek az elit világába, miközben a diákévek egyik legkülönlegesebb élményét adják.
