Egyszerre bájos és félelmetes: a pszichológusok szerint ezért akar mindenki Labubut

Nyuszifül, cuki arc, kilenc fog – miért annyira népszerű a Labubu, ami gyakorlatilag a 21. század Moncsicsije. Pszichológusok magyarázzák el.

A kínai Pop Mart 2019-ben dobta piacra a nyúl–majom–manó keverékeként jellemzett Labubut, de világszintű felfutása csak 2024-ben indult, miután Lisa, a Blackpink K-pop-együttes sztárja közösségi oldalán bemutatta kedvenc példányait.

Azóta Kim Kardashian, Dua Lipa és David Beckham is pózol vele az Instagramon, és a cég tőzsdei értéke hatszorosára nőtt, meghaladva a 40 milliárd dollárt. Magyarországon az eredeti, 40 centis plüss akár 180 ezer forintba is kerülhet, ritkaságaiért pedig Nyugaton milliókat fizetnek.

 

Shutterstock

Érzelmi feszültséget hordoz magában

A siker titka nemcsak az ügyes marketingben rejlik, hanem a figura pszichológiai hatásában is.

A Labubu egyszerre hordoz kedves, babaszerű és kissé ijesztő, bizarr vonásokat, ami érzelmi feszültséget kelt, ezáltal megragadja a figyelmet

– magyarázta Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus a hvg360-nak.

A babajelleg gondoskodást vált ki, a groteszk arckifejezés viszont a félelemre épít, így a két ellentétes érzés keveredése játékos módon oldja a belső feszültséget.

Félelem a kiamaradástól

A pszichológusok szerint a Labubu különlegessége, hogy „tökéletlen kreatúra” – biológiai besorolása bizonytalan, külseje pedig messze van a hibátlantól.

„Könnyebb azonosulni a hibáinkkal, amikor az aktuális trend megerősíti, hogy lehet valami kevésbé vonzó külsőleg: kicsit torz, kicsit problémás, és mégis szerethető” – tette hozzá Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus. A Labubu így egyszerre trendi játéktárgy és az önelfogadás szimbóluma.

 

@whisperton

LABUBU UNBOXING ������������������

♬ original sound - Ton

A jelenség mögött a társas kapcsolódás pszichológiája is ott húzódik. Porkoláb-Minarik Annamária megjegyezte azt is, hogy „társas lények vagyunk, természetes igényünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, ezért sokszor követjük, utánozzuk egymást."

"Ha egy ilyen érzelmet kiváltó tárgy – mint például a Labubu – válik a társas elfogadás, vagyis a "menőség" alapjává, akkor extra gyorsan el tud terjedni” – tette hozzá. A FoMO, vagyis a kimaradástól való félelem szintén hajtja a vásárlási kedvet: nem akarunk kimaradni a divatból, mert a trend követése társadalmi elismerést hozhat.

 

@havredeluxe The Labubu craze has reached Dua Lipa - are you in with this trend too?! #labubu #dualipa #labubuthemonsters #birkinbag #dualipaedit #hermesaddict #bagcharms #bagcharm #celebrityfashion ♬ Blow Your Mind (Mwahchallenge) - Dua Lipa

A vásárlás játéka

Az erős érzelmeket tovább fokozza a vásárlás „játékosítása”. Egyes Labubu-figurákat vakdobozban árulnak, így csak a kibontáskor derül ki, melyik változatot kaptuk. A ritka darab örömet, a duplikáció csalódást okoz – ugyanazt a feszültség–megkönnyebbülés hullámot élhetjük át, mint a TikTokon látható kicsomagolós videók szereplői, köztük hírességek.

Ez nemcsak a csoporthoz tartozás élményét erősíti, hanem a dopaminszintet is az egekbe löki – akár saját élményből, akár mások örömét figyelve tükörneuronjainkon keresztül. Így születik meg egy új fogyasztói rítus.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.