Szegeden egy 11 éves fiúnak olyan csúcskategóriás hallásjavító implantátumot ültettek be, melyet globálisan is csak nemrég mutattak be.
Lóri hagyományos hallókészülékének köszönhetően kortásaival együtt tanult meg beszélni, de további hallásromlás miatt egyre nehezebb volt számára az iskolában figyelni, szüleit és barátait megérteni.
A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez így a műtétet a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport végezte el, Rovó László professzor vezetésével.
Az új eszközt bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy „a különbség a régebbi hasonló eszközökhöz képest körülbelül annyi, mint a nyomógombos és az érintőképernyős mobiltelefonok között.”
Elsődleges célja, hogy a hallásproblémával küzdőket integrálja a hallók világába, de más előnyei is lesznek. A mesterséges intelligencia fejlesztései ebben az eszközben is megjelennek, amelyek a hallás élményét javítják majd, ezen felül segíthet például a különböző nyelvek közötti fordításban és egyéb területeken is.
Loránd édesanyja, Hankó Mónika elmondta, hogy a kisebbik fiuk már négy éve cochleáris implantátummal él és nagyon jók a tapasztalataik. A család szempontjából óriási a jelentősége a tudomány adta lehetőségnek, hiszen így a fiúk továbbra is ugyanolyan iskolába járhat, mint bárki más és akár zenélhet vagy sportolhat is, hiszen van vízálló változata is az implantátum külső egységének.
A 11 éves fiú várhatóan a műtét után négy héttel megkezdi a rehabilitációt, és az eszköz beállításai után pár hónappal már közel tökéletes hallásélménnyel kezdheti meg az új tanévet.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
