A BME kutatóinak köszönhetően új fotók készültek a Marsról
„Útban a Didimos-Dimorphos kettős aszteroida felé, az ESA űrszondája készített néhány jó képet a vörös bolygóról és egyik holdjáról.”
Azonban az obszervatórium nemigazán a golflabdákra, mint inkább a bolygókra, aszteroidákra, csillagokra és megannyi más égi jelenségre specializálódott. A tervek szerint 10 év alatt minden éjjel ezer felvételt fog készíteni az égboltról, a célja pedig egy 20 milliárd galaxist magába foglaló hatalmas katalógus elkészítése.
45 év után ismét feljutott magyar az űrbe
Célja még, hogy a Földhöz közeli veszélyes aszteroidákat észlelje, illetve, hogy feltérképezze a Tejútrendszert. Mindemellett választ adhat olyan kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek a sötét anyaghoz, sötét energiához köthetőek.
Mutatunk párat az eddig elklszült képek közül:
Spirálgalaxisok, három összeolvadó galaxis, közeli és távoli galaxiscsoportok, a Tejútrendszerünkön belüli csillagok és még sok más
NSF–DOE / Vera C. Rubin Observatory
Ez a kép 678 különálló felvételt egyesít. A Trifid-köd (felül) és a Lagúna-köd gáz- és porfelhői több ezer fényévnyire vannak a Földtől
NSF–DOE / Vera C. Rubin Observatory
A Virgo-halmaz. A Tejútrendszer csillagait láthatjuk az előtérben, míg a háttérben távoli vöröses galaxisok látszanak.
NSF–DOE / Vera C. Rubin Observatory
A Tejútrendszerünkhöz legközelebbi nagy galaxisegyüttes: a Virgo-halmaz
NSF–DOE / Vera C. Rubin Observatory
Miért különleges a Vera Rubin?
| Ki is Vera C. Rubin? |
| A Vera Rubin Obszervatóriumot Vera C. Rubin amerikai csillagász tiszteletére nevezték el, aki meggyőző bizonyítékokat talált arra, milyen sok sötét anyag van az univerzumban. Bár a sötét anyag és a sötét energia együttesen az univerzum 95 százalékát alkotja, pontos tulajdonságaik máig ismeretlenek. |
A kész obszervatórium több mint két évtizedes munka és hatévnyi építés eredménye. A chilei Cerro Pachón csúcsán lelt otthonra, mint oly sok más obszervatórium, ahol eléggé száraz a levegő és védett a fényszennyeződéstől, így itt lehet a legtisztábban látni az égboltot.
„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” - ezt üzente Kapu Tibor a világűrből
Az obszervatórium különlegessége az egyedi, háromtükrös kialakításának köszönhető: a fény az éjszakai égboltról a távcsőbe jut, eléri a 8,4 méter átmérőjű főtükröt, majd a 3,4 méter átmérőjű másodlagos tükörről visszaverődik egy harmadik tükörre (ez 4,8 méteres), mielőtt eljutna a kamerájáig – fejti ki a Telex az ezzel kapcsolatos cikkében.
Ahhoz, hogy semmi nem zavarjon bele a kamera által alkotott kép minőségébe, kifejezetten tisztán kell tartani. Egy porszem sem kerülhet a lencsére. Illetve, ahhoz, hogy tökéletesen működjön mínusz 100 Celsius-fokon kell tárolni a kamerát.
Az eszköz legnagyobb ereje az állandóságban rejlik, ugyanis ugyanazokat a területeket fogja újra és újra felmérni, és minden alkalommal riasztani fogja a tudósokat, amikor változást észlel. Ennek értelmében mintegy 4000 tudós dolgozik a projekten világszerte, ők fogják elemezni az adatriasztásokat, amikből éjszakánként akár 10 millió is érkezhet.
A hatalmas tudóshalmazban magyar kutatók is megtalálhatóak. Ők a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában, halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában is szoftverfejlesztéssel segítik az adatok teljes körű kihasználását és feldolgozását. Illetve az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében, valamint szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában, és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban dolgozó kutatók kozmológiai, naprendszeres, asztrofizikai tranziensekkel, változócsillagokkal és galaktikus archeológiával kapcsolatos vizsgálatokba is bekapcsolódhatnak majd.
