A BME kutatóinak köszönhetően új fotók készültek a Marsról

„Útban a Didimos-Dimorphos kettős aszteroida felé, az ESA űrszondája készített néhány jó képet a vörös bolygóról és egyik holdjáról.”

Március 12-én az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája látványos hintamanővert hajtott végre a Mars közelében, mindössze 5000 kilométerre megközelítve a bolygót – írja a a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Napi tudomány: egy új tanulmány szerint óceánnyi víz rejtőzhet a Marson.

Bár a fő cél az űrszonda sebességének növelése volt, a tudósok kihasználták a lehetőséget az optikai rendszerek tesztelésére is.

A Hera fedélzetén található AFC-kamerák és a hiperspektrális Hyperscout műszer kalibrációját a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszéke végezte. A kutatócsoport egyik tagja, Nagy Balázs Vince egyetemi docens szerint a műszerek és a szerverek egyaránt jól teljesítettek a Mars melletti rövid látogatás során.

A teszt során a Mars felszínéről és annak kisebb, kevésbé ismert holdjáról, a Deimosról is készültek felvételek:

 

Kép a Mars felszínéről
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A Mars felszíne és holdja, a Deimos
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A kutatók bíznak abban, hogy a Hera által gyűjtött adatok hozzájárulnak a Naprendszer kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez is.

 

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.