A Miyawaki-erdő, ami egy minierdő, rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket.
A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programiroda és a 10 Millió Fa Alapítvány kezdeményezésében február 28-án Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán kapcsolódva a Nemzeti Faültetés Napjához - írta meg a Pécs Aktuál.
A projekt keretében a szervezők mellett a Természettudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy 30 négyzetméteres minierdőt hoztak létre.
Mi az a Miyawaki-erdő?
A minierdőt egy Japán botanikus és növényökológus, Akira Miyawaki találta ki. Az ötlet meglehetősen egyszerű, néhány tíz négyzetméteren létre lehet hozni egy egészen sűrű növénytársulást, ami által a sűrű városi betonrengetegben is képesek vagyunk menedéket kialakítani az élővilágnak.
A távol-keleti szigetországban szerzett megfigyelések alapján készült módszerrel adott területen akár három-négyszeres levélfelület is kialakítható, mely nem csak a levegő tisztításában játszik szerepet, de árnyékot biztosít, növeli a páraképződést, hűtőhatása révén szabályozza a mikroklímát. A változatos növényfajokból álló erdő rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket - fogalmazta meg a hírportál.
„Miyawaki minierdő a természettel való együttműködés élő példája: helytakarékos, gyorsan fejlődő és biodiverz megoldás a városi klímaváltozás kihívásaira. Nem elég a zöld területekről beszélni – cselekednünk kell, új szemléletet honosítva meg a várostervezésben és a mindennapjainkban. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében ki kell aknázni a szinergiában rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem Programiroda vezetője a lapnak.
Nem ez az egyetlen minierdő Magyarországon
Hazánkban először 2021-ben hoztak létre Miyawaki-erdőt. Ezt a fővárosi Tabánban lehet megnézni, de azóta Budapesten több másik helyre is telepítettek minierdőt. A vidéki városok között két bajai, egy bükki, egy kecskeméti és egy soproni helyszínen van már ilyen erdő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
