A Miyawaki-erdő, ami egy minierdő, rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket.
A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programiroda és a 10 Millió Fa Alapítvány kezdeményezésében február 28-án Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán kapcsolódva a Nemzeti Faültetés Napjához - írta meg a Pécs Aktuál.
A projekt keretében a szervezők mellett a Természettudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy 30 négyzetméteres minierdőt hoztak létre.
Mi az a Miyawaki-erdő?
A minierdőt egy Japán botanikus és növényökológus, Akira Miyawaki találta ki. Az ötlet meglehetősen egyszerű, néhány tíz négyzetméteren létre lehet hozni egy egészen sűrű növénytársulást, ami által a sűrű városi betonrengetegben is képesek vagyunk menedéket kialakítani az élővilágnak.
A távol-keleti szigetországban szerzett megfigyelések alapján készült módszerrel adott területen akár három-négyszeres levélfelület is kialakítható, mely nem csak a levegő tisztításában játszik szerepet, de árnyékot biztosít, növeli a páraképződést, hűtőhatása révén szabályozza a mikroklímát. A változatos növényfajokból álló erdő rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket - fogalmazta meg a hírportál.
„Miyawaki minierdő a természettel való együttműködés élő példája: helytakarékos, gyorsan fejlődő és biodiverz megoldás a városi klímaváltozás kihívásaira. Nem elég a zöld területekről beszélni – cselekednünk kell, új szemléletet honosítva meg a várostervezésben és a mindennapjainkban. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében ki kell aknázni a szinergiában rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem Programiroda vezetője a lapnak.
Nem ez az egyetlen minierdő Magyarországon
Hazánkban először 2021-ben hoztak létre Miyawaki-erdőt. Ezt a fővárosi Tabánban lehet megnézni, de azóta Budapesten több másik helyre is telepítettek minierdőt. A vidéki városok között két bajai, egy bükki, egy kecskeméti és egy soproni helyszínen van már ilyen erdő.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
