Lajka kutyát talán mindenki ismeri, de azt tudtátok, hogy egy Nefertiti nevű ugrópók is járt már az űrben?
Mire Neil Armstrong 1969-ben a Holdra lépett, két szovjet sztyeppei teknős már megkerülte azt. Valójában emberek előtt már sokféle állat – rovarok, egerek, majmok – járt az űrben – szedte össze őket korábban a National Geographic. Az 1940-es években a tudósok azt vizsgálták, vajon túlélhető-e az űrutazás és a súlytalanság.
A korai állatkísérletek az élőlények alkalmazkodóképességét és az űrutazás hatásait mérték. A kisebb állatok – rövid életciklusuk és könnyebb kezelhetőségük miatt – különösen alkalmasnak bizonyultak.
Ma azonban már szigorú etikai szabályok határozzák meg, mikor lehet állatokat használni kutatásra. Bár kutyákat már nem küldenek az űrbe, a patkányok, muslicák és medúzák továbbra is segítik a kutatókat az űrbeli élet hatásainak megértésében. Ezek a vizsgálatok akár a mélyűri utazás és bizonyos betegségek, például a csontritkulás jobb kezelésének alapjait is jelenthetik.
Ezeket a „hungarikumokat” viszi magával Kapu Tibor az űrbe
Hoztunk pár olyan állatot, amelyek űrutazása különlegesnek számít:
Lajka – a hős kóbor kutya
Az első állat, amely Föld körüli pályára állt, Lajka volt – egy moszkvai utcákról befogott kóbor kutya, akit a Szputnyik–2 fedélzetén indítottak útnak 1957. november 3-án. A szovjet küldetés célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az élő szervezet viselkedéséről az űrben. Mivel a műholdnak nem volt visszatérő egysége, Lajka sorsa eleve megpecsételődött. A hírek szerint a kutya néhány órával a fellövés után elpusztult. Az űrutazása azonban kulcsszerepet játszott a későbbi emberes küldetések előkészítésében.
Nefertiti – a visszatérő űrpók
Bár pókok korábban is jártak már az űrben, Nefertiti nevét mégis érdemes megjegyezni: ő volt az első, aki élve vissza is tért a Földre. A Johnson-ugrópók 2012-ben került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több mint 100 napot töltött, miközben a tudósok azt vizsgálták, hogyan vadászik és mozog súlytalanságban. Végül épségben landolt a Csendes-óceánban egy űrkapszula segítségével. Megfigyeléséről videók is készültek az űrállomáson:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Félicette – az első (és egyetlen) űrmacska
1963-ban Franciaországban indították útnak Félicette-et, a világ első és eddig egyetlen űrbe küldött macskáját. Az állat sikeresen túlélte az utazást, és épségben vissza is tért a Földre. Bár a brazilok már néhány évvel korábban, 1959-ben is terveztek macskát kilőni az űrbe, ezt végül etikai aggályok miatt elvetették. Félicette sorsa sajnos szomorú véget ért: visszatérte után a kutatók elaltatták, hogy tanulmányozhassák a szervezetét.
Ham – az első űrcsimpánz
Ham volt az első emberszabású lény, aki elhagyta a Földet, és biztonságban vissza is tért. A csimpánzt – ami 1957-ben született – az amerikai Mercury–Redstone–2 küldetés során lőtték fel 1961. január 31-én. Ham nemcsak „utasként” vett részt a küldetésben, hanem egyszerű feladatokat is végzett az űrben, amivel a kutatók az emberi viselkedést szimulálták. A visszatérést követően még évekig élt egy állatkertben, majd 1983-ban pusztult el.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1947-ben két gyümölcslégy volt az első olyan élőlény, amely kijutott az űrbe. A továbbiakban pedig a kutyák igen kedvelt választásnak számítottak, mivel úgy vélték, hogy jobban tűrik a hosszabb ideig tartó mozdulatlanságot, mint más állatok. 1951-ben összesen 9 kutyát küldtek az űrbe a szovjetek. Emellett számos másik faj egyedei is jártak már a Földön kívül, mint például: tengerimalacok, békák, halak, csigák, medúzák, de még japán fürj is.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
