Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
A kezdeményezés egyelőre kifejezetten sikeres.
A horvátországi Szamobor városában újszerű megoldást találtak ki az óvodai helyhiány problémájára: havonta több száz eurót kapnak a nagyszülők, ha otthon vigyáznak az unokáikra – számolt be erről az AFP hírügynökség riportja.
A Zágráb közelében fekvő város az első Horvátországban, amely bevezette ezt a svéd mintán alapuló programot.
A rendszer egyszerű: lehetővé teszi a nagyszülők számára, hogy valamelyest kiegészítsék a nyugdíjukat. Tehát ha vigyáznak az unokájukra, amíg a szülők dolgoznak, az gyerekenként havi 360 eurós (több mint 145 ezer forintos) plusz juttatást kapnak.
A hatóságok abban is bíznak, hogy a program erősíti majd a családi kötelékeket is.
A 76 éves gamer nagymamát az unokája tanította meg fortnite-ozni
„Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját” – nyilatkozta Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP-nek.
Egyébként a 37 ezer fős városban két óvoda működik több kisebb telephellyel. Ezek több mint 1300 gyerek ellátását biztosítják, tavaly azonban több mint 100 gyereknek nem jutott hely a városi óvodákban és bölcsődékben.
"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"
A „nagymama-nagypapa szolgálat” március végén indult el a településen, azóta huszonnyolcan jelentkeztek rá.
A hatvanéves Dubravka Koletic, az egyik résztvevője a programnak. Kifejezetten pozitívan értékelte az AFP-nek a város által kínált lehetőséget: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony (550 euró – picivel több mint 220 ezer forint/hónap), és sok időt tölthetünk az unokáinkkal, így még közelebb kerülhetünk egymáshoz”.
Koletic lánya, Danijela szintén örül a programnak, mivel a fia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. „Könnyebb egy kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, illetve Viktor és a nagymamája így tényleg tovább tudja mélyíteni a kapcsolatát” – mondta a 41 éves közgazdász, akinek Viktoron kívül két másik gyereke is van.
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.