Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kezdeményezés egyelőre kifejezetten sikeres.
A horvátországi Szamobor városában újszerű megoldást találtak ki az óvodai helyhiány problémájára: havonta több száz eurót kapnak a nagyszülők, ha otthon vigyáznak az unokáikra – számolt be erről az AFP hírügynökség riportja.
A Zágráb közelében fekvő város az első Horvátországban, amely bevezette ezt a svéd mintán alapuló programot.
A rendszer egyszerű: lehetővé teszi a nagyszülők számára, hogy valamelyest kiegészítsék a nyugdíjukat. Tehát ha vigyáznak az unokájukra, amíg a szülők dolgoznak, az gyerekenként havi 360 eurós (több mint 145 ezer forintos) plusz juttatást kapnak.
A hatóságok abban is bíznak, hogy a program erősíti majd a családi kötelékeket is.
A 76 éves gamer nagymamát az unokája tanította meg fortnite-ozni
„Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját” – nyilatkozta Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP-nek.
Egyébként a 37 ezer fős városban két óvoda működik több kisebb telephellyel. Ezek több mint 1300 gyerek ellátását biztosítják, tavaly azonban több mint 100 gyereknek nem jutott hely a városi óvodákban és bölcsődékben.
"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"
A „nagymama-nagypapa szolgálat” március végén indult el a településen, azóta huszonnyolcan jelentkeztek rá.
A hatvanéves Dubravka Koletic, az egyik résztvevője a programnak. Kifejezetten pozitívan értékelte az AFP-nek a város által kínált lehetőséget: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony (550 euró – picivel több mint 220 ezer forint/hónap), és sok időt tölthetünk az unokáinkkal, így még közelebb kerülhetünk egymáshoz”.
Koletic lánya, Danijela szintén örül a programnak, mivel a fia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. „Könnyebb egy kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, illetve Viktor és a nagymamája így tényleg tovább tudja mélyíteni a kapcsolatát” – mondta a 41 éves közgazdász, akinek Viktoron kívül két másik gyereke is van.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.