Egy horvát város fizet a nagyszülőknek, ha otthon maradnak az unokákkal

A kezdeményezés egyelőre kifejezetten sikeres.

  • Rodler Lili

A horvátországi Szamobor városában újszerű megoldást találtak ki az óvodai helyhiány problémájára: havonta több száz eurót kapnak a nagyszülők, ha otthon vigyáznak az unokáikra – számolt be erről az AFP hírügynökség riportja.

A Zágráb közelében fekvő város az első Horvátországban, amely bevezette ezt a svéd mintán alapuló programot.

A rendszer egyszerű: lehetővé teszi a nagyszülők számára, hogy valamelyest kiegészítsék a nyugdíjukat. Tehát ha vigyáznak az unokájukra, amíg a szülők dolgoznak, az gyerekenként havi 360 eurós (több mint 145 ezer forintos) plusz juttatást kapnak.

A hatóságok abban is bíznak, hogy a program erősíti majd a családi kötelékeket is.

A 76 éves gamer nagymamát az unokája tanította meg fortnite-ozni

„Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját” – nyilatkozta Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP-nek.

Egyébként a 37 ezer fős városban két óvoda működik több kisebb telephellyel. Ezek több mint 1300 gyerek ellátását biztosítják, tavaly azonban több mint 100 gyereknek nem jutott hely a városi óvodákban és bölcsődékben.

"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"

A „nagymama-nagypapa szolgálat” március végén indult el a településen, azóta huszonnyolcan jelentkeztek rá.

A hatvanéves Dubravka Koletic, az egyik résztvevője a programnak. Kifejezetten pozitívan értékelte az AFP-nek a város által kínált lehetőséget: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony (550 euró – picivel több mint 220 ezer forint/hónap), és sok időt tölthetünk az unokáinkkal, így még közelebb kerülhetünk egymáshoz”.

Koletic lánya, Danijela szintén örül a programnak, mivel a fia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. „Könnyebb egy kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, illetve Viktor és a nagymamája így tényleg tovább tudja mélyíteni a kapcsolatát” – mondta a 41 éves közgazdász, akinek Viktoron kívül két másik gyereke is van.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.