A kezdeményezés egyelőre kifejezetten sikeres.
A horvátországi Szamobor városában újszerű megoldást találtak ki az óvodai helyhiány problémájára: havonta több száz eurót kapnak a nagyszülők, ha otthon vigyáznak az unokáikra – számolt be erről az AFP hírügynökség riportja.
A Zágráb közelében fekvő város az első Horvátországban, amely bevezette ezt a svéd mintán alapuló programot.
A rendszer egyszerű: lehetővé teszi a nagyszülők számára, hogy valamelyest kiegészítsék a nyugdíjukat. Tehát ha vigyáznak az unokájukra, amíg a szülők dolgoznak, az gyerekenként havi 360 eurós (több mint 145 ezer forintos) plusz juttatást kapnak.
A hatóságok abban is bíznak, hogy a program erősíti majd a családi kötelékeket is.
A 76 éves gamer nagymamát az unokája tanította meg fortnite-ozni
„Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját” – nyilatkozta Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP-nek.
Egyébként a 37 ezer fős városban két óvoda működik több kisebb telephellyel. Ezek több mint 1300 gyerek ellátását biztosítják, tavaly azonban több mint 100 gyereknek nem jutott hely a városi óvodákban és bölcsődékben.
"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"
A „nagymama-nagypapa szolgálat” március végén indult el a településen, azóta huszonnyolcan jelentkeztek rá.
A hatvanéves Dubravka Koletic, az egyik résztvevője a programnak. Kifejezetten pozitívan értékelte az AFP-nek a város által kínált lehetőséget: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony (550 euró – picivel több mint 220 ezer forint/hónap), és sok időt tölthetünk az unokáinkkal, így még közelebb kerülhetünk egymáshoz”.
Koletic lánya, Danijela szintén örül a programnak, mivel a fia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. „Könnyebb egy kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, illetve Viktor és a nagymamája így tényleg tovább tudja mélyíteni a kapcsolatát” – mondta a 41 éves közgazdász, akinek Viktoron kívül két másik gyereke is van.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
