Egy horvát város fizet a nagyszülőknek, ha otthon maradnak az unokákkal

A kezdeményezés egyelőre kifejezetten sikeres.

  • Rodler Lili

A horvátországi Szamobor városában újszerű megoldást találtak ki az óvodai helyhiány problémájára: havonta több száz eurót kapnak a nagyszülők, ha otthon vigyáznak az unokáikra – számolt be erről az AFP hírügynökség riportja.

A Zágráb közelében fekvő város az első Horvátországban, amely bevezette ezt a svéd mintán alapuló programot.

A rendszer egyszerű: lehetővé teszi a nagyszülők számára, hogy valamelyest kiegészítsék a nyugdíjukat. Tehát ha vigyáznak az unokájukra, amíg a szülők dolgoznak, az gyerekenként havi 360 eurós (több mint 145 ezer forintos) plusz juttatást kapnak.

A hatóságok abban is bíznak, hogy a program erősíti majd a családi kötelékeket is.

A 76 éves gamer nagymamát az unokája tanította meg fortnite-ozni

„Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját” – nyilatkozta Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP-nek.

Egyébként a 37 ezer fős városban két óvoda működik több kisebb telephellyel. Ezek több mint 1300 gyerek ellátását biztosítják, tavaly azonban több mint 100 gyereknek nem jutott hely a városi óvodákban és bölcsődékben.

"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"

A „nagymama-nagypapa szolgálat” március végén indult el a településen, azóta huszonnyolcan jelentkeztek rá.

A hatvanéves Dubravka Koletic, az egyik résztvevője a programnak. Kifejezetten pozitívan értékelte az AFP-nek a város által kínált lehetőséget: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony (550 euró – picivel több mint 220 ezer forint/hónap), és sok időt tölthetünk az unokáinkkal, így még közelebb kerülhetünk egymáshoz”.

Koletic lánya, Danijela szintén örül a programnak, mivel a fia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. „Könnyebb egy kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, illetve Viktor és a nagymamája így tényleg tovább tudja mélyíteni a kapcsolatát” – mondta a 41 éves közgazdász, akinek Viktoron kívül két másik gyereke is van.

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.