Így próbálják elkerülni a tankerületek a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban Facebook-posztban hívta fel a figyelmet arra a gyakorlatra, amely szerint több tankerületi központ közös megegyezéssel próbálja megszüntetni a nyugdíjas pedagógusok jogviszonyát. A szakszervezet határozottan óva inti a kollégákat attól, hogy ebbe belemenjenek, mert ezzel jelentős jogosultságoktól eshetnek el.
A PDSZ szerint a tankerületek ezzel a lépéssel elsősorban a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését szeretnék elkerülni. A jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíjas jogviszony felmentéssel megszüntethető, és ilyenkor — a szolgálati idő hosszától függően — akár nyolc hónapos felmentési idő is megilletheti a pedagógust. Ennek felére a munkáltató köteles mentesíteni a munkavégzés alól, miközben a dolgozót távolléti díj illeti meg.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A poszt kiemeli: közös megegyezés esetén a pedagógus sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem jogosult. Ilyenkor csupán a ki nem vett szabadságokat kell kiadni, vagy azokat pénzben megváltani. A szakszervezet arra kéri a nyugdíjas kollégákat, hogy ne írjanak alá ilyen megállapodást, hanem kérjék a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést.
Fontos jogi részlet, hogy a felmentés szabályai alapvetően nem tesznek különbséget aktív és nyugdíjas munkavállaló között. A PDSZ posztja szerint a munkáltató a „nyugdíjas” státuszt ugyan felmentési indokként használhatja, és ilyenkor nem köteles másik munkakört felajánlani, de a felmentési idő és a hozzá kapcsolódó juttatások ugyanúgy járnak.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
A szakszervezet a posztban azt is tisztázza, hogy nyugdíjasnak minősül mindenki, aki:
A jogszabályi háttér a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben (Púétv.) található: a felmentési szabályokat a 49. §, a felmentési idő és a végkielégítés részleteit pedig az 52–57. § tartalmazza.
A PDSZ minden érintett pedagógust arra buzdít, hogy ne engedjenek a tankerületi központok kérésének, és ha jogi vagy szakmai segítségre van szükségük, forduljanak a szakszervezethez.
A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
