Így próbálják elkerülni a tankerületek a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban Facebook-posztban hívta fel a figyelmet arra a gyakorlatra, amely szerint több tankerületi központ közös megegyezéssel próbálja megszüntetni a nyugdíjas pedagógusok jogviszonyát. A szakszervezet határozottan óva inti a kollégákat attól, hogy ebbe belemenjenek, mert ezzel jelentős jogosultságoktól eshetnek el.
A PDSZ szerint a tankerületek ezzel a lépéssel elsősorban a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését szeretnék elkerülni. A jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíjas jogviszony felmentéssel megszüntethető, és ilyenkor — a szolgálati idő hosszától függően — akár nyolc hónapos felmentési idő is megilletheti a pedagógust. Ennek felére a munkáltató köteles mentesíteni a munkavégzés alól, miközben a dolgozót távolléti díj illeti meg.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A poszt kiemeli: közös megegyezés esetén a pedagógus sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem jogosult. Ilyenkor csupán a ki nem vett szabadságokat kell kiadni, vagy azokat pénzben megváltani. A szakszervezet arra kéri a nyugdíjas kollégákat, hogy ne írjanak alá ilyen megállapodást, hanem kérjék a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést.
Fontos jogi részlet, hogy a felmentés szabályai alapvetően nem tesznek különbséget aktív és nyugdíjas munkavállaló között. A PDSZ posztja szerint a munkáltató a „nyugdíjas” státuszt ugyan felmentési indokként használhatja, és ilyenkor nem köteles másik munkakört felajánlani, de a felmentési idő és a hozzá kapcsolódó juttatások ugyanúgy járnak.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
A szakszervezet a posztban azt is tisztázza, hogy nyugdíjasnak minősül mindenki, aki:
A jogszabályi háttér a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben (Púétv.) található: a felmentési szabályokat a 49. §, a felmentési idő és a végkielégítés részleteit pedig az 52–57. § tartalmazza.
A PDSZ minden érintett pedagógust arra buzdít, hogy ne engedjenek a tankerületi központok kérésének, és ha jogi vagy szakmai segítségre van szükségük, forduljanak a szakszervezethez.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
