Furcsa dolgok történtek a KSH magyar szegénységi adataival

2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.

„Nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme”

– nyilatkozta Német Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese, reagálva Tátrai Annamária és Gábos András meghökkentő tudományos elemzésére.

A válaszonline.hu részletesen bemutatta az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója által készített tanulmányt, ami rávilágított arra, milyen furcsa dolgok történtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett magyar szegénységi adatokkal. A szakemberek azután lettek figyelmesek a szokatlan jelenségre, hogy az UNICEF észrevette, Magyarországon éppen a szegénységi küszöb fölött kicsivel csoportosul nagyon sok család jövedelme - számolt be róla a hvg.hu.

Gyanús kiugrások a statisztikákban

A két szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH 2017 után közzétett szegénységi adatai olyan anomáliákat mutatnak, amelyek szakmai tévedésre vagy adatmanipulációra utalhatnak.

A kutatók különösen arra figyeltek fel, hogy az Eurostat-adatok alapján készült hisztogramokon a jövedelemeloszlásban egy kiugró torony jelent meg a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévő sávok gyakorlatilag kiürültek. A jelenség azt sugallja, hogy sok család jövedelme pontosan a küszöb fölé került, ami természetes körülmények között rendkívül valószínűtlen.

 

Válasz Online / Tátrai Annamária, Gábos András

A kutatók vizsgálataik során azt is megállapították, hogy 2020-ban több száz egyfős háztartás esetében az euróban mért jövedelem irracionálisan pontos értéket mutatott: a tizedesvessző után hét számjeggyel is azonos volt az összeg. Ez a tízmilliomod pontosság véletlenszerűen nem fordulhat elő, ami újabb kérdéseket vetett fel az adatok hitelességével kapcsolatban. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a kutatók a KSH kutatószobájában sem vihették ki az adatokat, adatvédelmi szabályokra hivatkozva, amely korábban nem volt jellemző gyakorlat.

Friss adat, eddig ennyien igényelték a munkáshitelt.

Szembetűnő javulás papíron

A furcsa adatokkal párhuzamosan a KSH rendkívül kedvező szegénységi mutatókat kezdett közölni. A hivatal szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos helyzetű gyerekek száma jóval kisebb arányban esett vissza. A kutatók szerint ez a jelenség tovább erősíti azt a gyanút, hogy az adatok valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Az adatokkal kapcsolatos problémákra korábban mások is felfigyeltek. Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője arról számolt be, hogy „2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.”

A kutatók szerint a statisztikák hitelességének megőrzése kulcsfontosságú társadalmi ügy. Ha a hivatalos adatok manipuláció gyanújába keverednek, az súlyosan alááshatja a közbizalmat és a társadalmi szolidaritást.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.