Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.
„Nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme”
– nyilatkozta Német Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese, reagálva Tátrai Annamária és Gábos András meghökkentő tudományos elemzésére.
A válaszonline.hu részletesen bemutatta az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója által készített tanulmányt, ami rávilágított arra, milyen furcsa dolgok történtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett magyar szegénységi adatokkal. A szakemberek azután lettek figyelmesek a szokatlan jelenségre, hogy az UNICEF észrevette, Magyarországon éppen a szegénységi küszöb fölött kicsivel csoportosul nagyon sok család jövedelme - számolt be róla a hvg.hu.
Gyanús kiugrások a statisztikákban
A két szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH 2017 után közzétett szegénységi adatai olyan anomáliákat mutatnak, amelyek szakmai tévedésre vagy adatmanipulációra utalhatnak.
A kutatók különösen arra figyeltek fel, hogy az Eurostat-adatok alapján készült hisztogramokon a jövedelemeloszlásban egy kiugró torony jelent meg a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévő sávok gyakorlatilag kiürültek. A jelenség azt sugallja, hogy sok család jövedelme pontosan a küszöb fölé került, ami természetes körülmények között rendkívül valószínűtlen.

A kutatók vizsgálataik során azt is megállapították, hogy 2020-ban több száz egyfős háztartás esetében az euróban mért jövedelem irracionálisan pontos értéket mutatott: a tizedesvessző után hét számjeggyel is azonos volt az összeg. Ez a tízmilliomod pontosság véletlenszerűen nem fordulhat elő, ami újabb kérdéseket vetett fel az adatok hitelességével kapcsolatban. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a kutatók a KSH kutatószobájában sem vihették ki az adatokat, adatvédelmi szabályokra hivatkozva, amely korábban nem volt jellemző gyakorlat.
Friss adat, eddig ennyien igényelték a munkáshitelt.
Szembetűnő javulás papíron
A furcsa adatokkal párhuzamosan a KSH rendkívül kedvező szegénységi mutatókat kezdett közölni. A hivatal szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos helyzetű gyerekek száma jóval kisebb arányban esett vissza. A kutatók szerint ez a jelenség tovább erősíti azt a gyanút, hogy az adatok valóságtartalma megkérdőjelezhető.
Az adatokkal kapcsolatos problémákra korábban mások is felfigyeltek. Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője arról számolt be, hogy „2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.”
A kutatók szerint a statisztikák hitelességének megőrzése kulcsfontosságú társadalmi ügy. Ha a hivatalos adatok manipuláció gyanújába keverednek, az súlyosan alááshatja a közbizalmat és a társadalmi szolidaritást.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.