Furcsa dolgok történtek a KSH magyar szegénységi adataival

2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.

„Nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme”

– nyilatkozta Német Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese, reagálva Tátrai Annamária és Gábos András meghökkentő tudományos elemzésére.

A válaszonline.hu részletesen bemutatta az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója által készített tanulmányt, ami rávilágított arra, milyen furcsa dolgok történtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett magyar szegénységi adatokkal. A szakemberek azután lettek figyelmesek a szokatlan jelenségre, hogy az UNICEF észrevette, Magyarországon éppen a szegénységi küszöb fölött kicsivel csoportosul nagyon sok család jövedelme - számolt be róla a hvg.hu.

Gyanús kiugrások a statisztikákban

A két szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH 2017 után közzétett szegénységi adatai olyan anomáliákat mutatnak, amelyek szakmai tévedésre vagy adatmanipulációra utalhatnak.

A kutatók különösen arra figyeltek fel, hogy az Eurostat-adatok alapján készült hisztogramokon a jövedelemeloszlásban egy kiugró torony jelent meg a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévő sávok gyakorlatilag kiürültek. A jelenség azt sugallja, hogy sok család jövedelme pontosan a küszöb fölé került, ami természetes körülmények között rendkívül valószínűtlen.

 

Válasz Online / Tátrai Annamária, Gábos András

A kutatók vizsgálataik során azt is megállapították, hogy 2020-ban több száz egyfős háztartás esetében az euróban mért jövedelem irracionálisan pontos értéket mutatott: a tizedesvessző után hét számjeggyel is azonos volt az összeg. Ez a tízmilliomod pontosság véletlenszerűen nem fordulhat elő, ami újabb kérdéseket vetett fel az adatok hitelességével kapcsolatban. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a kutatók a KSH kutatószobájában sem vihették ki az adatokat, adatvédelmi szabályokra hivatkozva, amely korábban nem volt jellemző gyakorlat.

Friss adat, eddig ennyien igényelték a munkáshitelt.

Szembetűnő javulás papíron

A furcsa adatokkal párhuzamosan a KSH rendkívül kedvező szegénységi mutatókat kezdett közölni. A hivatal szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos helyzetű gyerekek száma jóval kisebb arányban esett vissza. A kutatók szerint ez a jelenség tovább erősíti azt a gyanút, hogy az adatok valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Az adatokkal kapcsolatos problémákra korábban mások is felfigyeltek. Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője arról számolt be, hogy „2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.”

A kutatók szerint a statisztikák hitelességének megőrzése kulcsfontosságú társadalmi ügy. Ha a hivatalos adatok manipuláció gyanújába keverednek, az súlyosan alááshatja a közbizalmat és a társadalmi szolidaritást.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.