2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.
„Nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme”
– nyilatkozta Német Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese, reagálva Tátrai Annamária és Gábos András meghökkentő tudományos elemzésére.
A válaszonline.hu részletesen bemutatta az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója által készített tanulmányt, ami rávilágított arra, milyen furcsa dolgok történtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett magyar szegénységi adatokkal. A szakemberek azután lettek figyelmesek a szokatlan jelenségre, hogy az UNICEF észrevette, Magyarországon éppen a szegénységi küszöb fölött kicsivel csoportosul nagyon sok család jövedelme - számolt be róla a hvg.hu.
Gyanús kiugrások a statisztikákban
A két szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH 2017 után közzétett szegénységi adatai olyan anomáliákat mutatnak, amelyek szakmai tévedésre vagy adatmanipulációra utalhatnak.
A kutatók különösen arra figyeltek fel, hogy az Eurostat-adatok alapján készült hisztogramokon a jövedelemeloszlásban egy kiugró torony jelent meg a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévő sávok gyakorlatilag kiürültek. A jelenség azt sugallja, hogy sok család jövedelme pontosan a küszöb fölé került, ami természetes körülmények között rendkívül valószínűtlen.
A kutatók vizsgálataik során azt is megállapították, hogy 2020-ban több száz egyfős háztartás esetében az euróban mért jövedelem irracionálisan pontos értéket mutatott: a tizedesvessző után hét számjeggyel is azonos volt az összeg. Ez a tízmilliomod pontosság véletlenszerűen nem fordulhat elő, ami újabb kérdéseket vetett fel az adatok hitelességével kapcsolatban. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a kutatók a KSH kutatószobájában sem vihették ki az adatokat, adatvédelmi szabályokra hivatkozva, amely korábban nem volt jellemző gyakorlat.
Friss adat, eddig ennyien igényelték a munkáshitelt.
Szembetűnő javulás papíron
A furcsa adatokkal párhuzamosan a KSH rendkívül kedvező szegénységi mutatókat kezdett közölni. A hivatal szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos helyzetű gyerekek száma jóval kisebb arányban esett vissza. A kutatók szerint ez a jelenség tovább erősíti azt a gyanút, hogy az adatok valóságtartalma megkérdőjelezhető.
Az adatokkal kapcsolatos problémákra korábban mások is felfigyeltek. Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője arról számolt be, hogy „2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.”
A kutatók szerint a statisztikák hitelességének megőrzése kulcsfontosságú társadalmi ügy. Ha a hivatalos adatok manipuláció gyanújába keverednek, az súlyosan alááshatja a közbizalmat és a társadalmi szolidaritást.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
