Ezzel a lépéssel szerinte sok gyerektől veszik el azt a lehetőséget, hogy gimnáziumban tanulhassanak.
„Szegény és alacsony iskolázottságú szülők gyermekei nemhogy egyetemre, de már gimnáziumba sem kerülhetnek be”
- írja Facebook-posztjában Pálinkás József, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke a középiskolák minimumponthatárai kapcsán.
Ahogyan arról már mi is írtunk, 2024 októberében derült ki, hogy a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.
Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.
Azonban ennek közzététele óta már több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.
Az MTA volt elnöke és jelenlegi rendes tagja közösségi oldalán fejtette ki véleményét, miszerint ez egy „kegyetlen és ostoba rendszer”. Ugyanis azoknak a diákoknak, akik alacsonyabb társadalmi rétegekből származnak, ezek után már csak a közmunkás, betanított munkás, esetleg szakmunkás életpálya lehet opció.
A minimumponthatárokat mások is ellenzik. A Szülői Hang Közösség petícióval és fényképes üzenetekkel is tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen:
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
