Az MTA volt elnöke szerint megkülönböztetéshez és szegregációhoz vezet a központi felvételi minimumponthatára

Ezzel a lépéssel szerinte sok gyerektől veszik el azt a lehetőséget, hogy gimnáziumban tanulhassanak.

„Szegény és alacsony iskolázottságú szülők gyermekei nemhogy egyetemre, de már gimnáziumba sem kerülhetnek be”

- írja Facebook-posztjában Pálinkás József, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke a középiskolák minimumponthatárai kapcsán.

Ahogyan arról már mi is írtunk, 2024 októberében derült ki, hogy a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.

Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.

Azonban ennek közzététele óta már több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az MTA volt elnöke és jelenlegi rendes tagja közösségi oldalán fejtette ki véleményét, miszerint ez egy „kegyetlen és ostoba rendszer”. Ugyanis azoknak a diákoknak, akik alacsonyabb társadalmi rétegekből származnak, ezek után már csak a közmunkás, betanított munkás, esetleg szakmunkás életpálya lehet opció.

A minimumponthatárokat mások is ellenzik. A Szülői Hang Közösség petícióval és fényképes üzenetekkel is tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.