Egy 1000 fős hallgatói felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban „robbanásszerű növekedés” történt a generatív mesterséges intelligencia használatában.
Erősen ajánlják a brit egyetemeknek, hogy ellenőrizzék a hallgatók vizsgáit, miután egy új kutatás feltárta, hogy „szinte minden” alapképzésben részt vevő hallgató generatív mesterséges intelligenciát (genAI) használ a tanulmányaiban – írja a The Guardian.
A hazai és nemzetközi diákokat is vizsgáló 2025-ös felmérésben résztvevők 88 százaléka azt mondta, hogy AI eszközöket - mint például a ChatGPT – használ a vizsgáihoz, szemben a tavalyi 53 százalékkal.
2024-ben az iskolakezdés után egy hónappal durván megugrott a ChatGPT felhasználóinak száma.
A Higher Education Policy Institute and Kortext digitális tankönyvszolgáltató jelentése szerint az AI-eszközöket használók aránya 2024-ben 66%-ról 2025-ben 92%-ra ugrott, vagyis a diákok mindössze 8%-a nem használ mesterséges intelligenciát.
„Minden vizsgát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon könnyen teljesíthető-e mesterséges intelligencia segítségével. Ez merész átképzési kezdeményezéseket igényel a személyzet számára a generatív AI erejének és lehetőségeinek megértésére”
- nyilatkozta Josh Freeman, a jelentés szerzője.
A felmérésben megkérdezett hallgatók szerint az AI-t fogalmak magyarázatára, cikkek összefoglalására és kutatási ötletek javaslására használják, de majdnem minden ötödik diák (18%) elismerte, hogy közvetlenül beillesztett AI által generált szöveget a munkájába.
A válaszadók emellett úgy vélik, hogy egyetemeik hatékonyan reagáltak az akadémiai integritással kapcsolatos aggodalmakra: 80%-uk szerint intézményük szabályzata „egyértelmű”, és 76%-uk úgy véli, hogy egyetemük képes felismerni az AI használatát a vizsgák során. Azonban csak a hallgatók harmada (36%) kapott egyetemi képzést az AI-használatról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
