Legtöbbünk számára az iskola egy épület, tantermekkel, padokkal és táblával. De mi van akkor, ha az osztályterem egy barlang mélyén, egy hajón vagy egy hegy tetején van? A világ különböző pontjain található iskolák néha annyira eltérnek a megszokottól, hogy nehéz elhinni, valóban léteznek. Összegyűjtöttünk néhányat a legkülönlegesebbek közül.
Iskola egy kínai barlangban
Bár ez az iskola már nem működik, extrém körülményei miatt érdemes megemlíteni. A kínai Ziyun megyében, egy Mao nevű kis településen egy barlang ugyanis 1984-től egészen 2011-ig szolgált oktatási intézményként. Bár a helyszín gyönyörű és egyedülálló oktatási környezetet kínált a diákok számára, az ott élő nép nem a látvány miatt választotta ezt iskolának.
Kína egyik legszegényebb tartományában, Guizhou-ban található a Miao népcsoport. A nagyon kedvezőtlen életkörülmények miatt a legtöbb gyerek számára az iskolába járás nem volt opció. Mivel az államtól alig vagy egyáltalán nem kaptak támogatást, a közösség saját kezébe vette az ügyet. Új épületeket erőforrás hiánya miatt nem tudtak építeni, ezért úgy döntöttek, hogy egy barlangot alakítanak át elemi iskolává. A Dongzhong Cave School 1984-ben nyílt meg, 8 tanárral és 186 diákkal. Az iskolát végül azért zárták be, mert a kínai kormány úgy vélte, hogy egy modern társadalomban már nem lehet barlangban oktatni a gyerekeket.
Úszó iskolák Bangladesben
Bangladesben a monszun időszak alatt sok falu víz alá kerül, így a gyerekek nem tudnak eljutni a hagyományos iskolákba. Erre a problémára megoldásként úszó iskolákat hoztak létre, melynek első iskolahajója 2002-ben készült el.
A csónakok egyszerre iskolabuszként és tanteremként is funkcionálnak, amelyek a folyóparti falvakból gyűjtik össze a diákokat. Amikor pedig elérik az utolsó kikötőt, megkezdődnek a fedélzeti tanórák. A csónakra épített tantermek napelemmel működnek, és mindennel fel vannak szerelve, ami a tanuláshoz szükséges: könyvekkel, táblákkal, sőt még internetkapcsolattal is. A diákok így bárhol és bármikor tanulhatnak, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
A világ legveszélyesebb iskolai útja
A kínai Szecsuan tartományban található Gulu Általános Iskolába csak hosszú és veszélyes hegyi ösvényeken lehetett eljutni. Az Atuler falu diákjainak, hátizsákjaikkal, egy 800 méteres sziklafalat kellett megmászniuk minden nap, hogy eljussanak az iskolába.
2016-ban nap port kavart az eset, miután fényképek kerültek a nyilvánosságra, amelyek megmutatták a gyerekek rémisztő utazását. Ezt követően a dél-nyugat-kínai hatóságok ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújtanak az elszigetelt hegyi falunak.
Iskola szabályok nélkül
Az amerikai Massachusetts államban található Sudbury Valley School teljesen másként működik, mint a hagyományos iskolák. Nincsenek tantárgyak, órarendek vagy dolgozatok. A diákok maguk dönthetik el, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Az iskola szerint így a gyerekek megtanulják az önállóságot és a felelősségvállalást, hiszen ők maguk tervezik meg a napjaikat. Bár sokan szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, az iskola már több mint 50 éve sikeresen működik. Azóta pedig már több országban is átvették ezt a fajta „oktatási modellt”. 2019-ben Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Izraelben, Japánban és Svájcban is kijelentették egyes iskolák, hogy a Sudbury Modell alapján működnek.
A híres bohóciskola
Ha valaki bohóc vagy cirkuszi előadó szeretne lenni, akkor nem is találhatna jobb helyet a tanulásra, mint a kanadai Montrealban működő École Nationale de Cirque-ben. Itt a diákok megtanulják a zsonglőrködést, az akrobatikát, a komédiázást és a légtornát. Az iskola célja, hogy a tanulók profi előadókká váljanak, és akár a világhírű Cirque du Soleil társulatához is csatlakozhassanak.
Tanulás látástól vakulásig
Dél-Korea híres a rendkívül kemény oktatási rendszeréről, de a „cram school” még ezen belül is extrémnek számít. Ez egy specializált iskola, amely arra képzi diákjait, hogy felkészüljenek a rendkívül nehéz egyetemi felvételikre.
Az angol elnevezés a "cramming" szleng kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű anyagot tanulni rövid idő alatt. Ezek az iskolák este 10-ig vagy akár éjfélig is nyitva tartanak, ahol a tanulók akár napi 16 órát is eltölthetnek. Ez pedig hatalmas mentális és fizikai kihívást jelent a számukra.
Az elmúlt években a dél-koreai kormány több intézkedést is hozott ezeknek az intézményeknek a szabályozására. 2008-ban bevezették a tanítási idő korlátozását, hogy csökkentsék a diákok túlzott tanulmányi terheit és biztosítsák, hogy a gyerekek elegendő alvást kapjanak. A legtöbb területen már „csak” este 10 óráig maradhatnak nyitva az épületek, de egyes helyeken, például Szöulban és Gyeonggi megyében szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk.
A jövő iskolája – Green School Balin
Indonézia egyik legkülönlegesebb iskolája a Green School, amelynek épületei túlnyomórészt megújuló erőforrásokból készülnek, beleértve a bambuszt és a hagyományos vályogfalakat. Az iskola attól is különleges, hogy itt a fenntartható oktatásra helyezik a hangsúlyt. A diákok nemcsak hagyományos tantárgyakat tanulnak, hanem azt is, hogyan élhetnek környezetbarát módon. Az iskolában saját farm, napelemek és víztisztító rendszerek működnek, hogy a gyerekek első kézből tapasztalhassák meg a fenntartható életmódot. Az új szemléletnek köszönhetően pedig az intézmény látványában is egyedülálló.
Ezektől az iskoláktól nem is lehetnének el jobban azok az intézmények, ahol az európai trónörökösök tanulnak:
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
