Tanulás barlangban, csónakon vagy éppen a hegy tetején – ilyenek a világ legfurcsább iskolái
Legtöbbünk számára az iskola egy épület, tantermekkel, padokkal és táblával. De mi van akkor, ha az osztályterem egy barlang mélyén, egy hajón vagy egy hegy tetején van? A világ különböző pontjain található iskolák néha annyira eltérnek a megszokottól, hogy nehéz elhinni, valóban léteznek. Összegyűjtöttünk néhányat a legkülönlegesebbek közül.
Bár ez az iskola már nem működik, extrém körülményei miatt érdemes megemlíteni. A kínai Ziyun megyében, egy Mao nevű kis településen egy barlang ugyanis 1984-től egészen 2011-ig szolgált oktatási intézményként. Bár a helyszín gyönyörű és egyedülálló oktatási környezetet kínált a diákok számára, az ott élő nép nem a látvány miatt választotta ezt iskolának.
Kína egyik legszegényebb tartományában, Guizhou-ban található a Miao népcsoport. A nagyon kedvezőtlen életkörülmények miatt a legtöbb gyerek számára az iskolába járás nem volt opció. Mivel az államtól alig vagy egyáltalán nem kaptak támogatást, a közösség saját kezébe vette az ügyet. Új épületeket erőforrás hiánya miatt nem tudtak építeni, ezért úgy döntöttek, hogy egy barlangot alakítanak át elemi iskolává. A Dongzhong Cave School 1984-ben nyílt meg, 8 tanárral és 186 diákkal. Az iskolát végül azért zárták be, mert a kínai kormány úgy vélte, hogy egy modern társadalomban már nem lehet barlangban oktatni a gyerekeket.
traveldudes.com
Úszó iskolák Bangladesben
Bangladesben a monszun időszak alatt sok falu víz alá kerül, így a gyerekek nem tudnak eljutni a hagyományos iskolákba. Erre a problémára megoldásként úszó iskolákat hoztak létre, melynek első iskolahajója 2002-ben készült el.
TRT World and Agencies
A csónakok egyszerre iskolabuszként és tanteremként is funkcionálnak, amelyek a folyóparti falvakból gyűjtik össze a diákokat. Amikor pedig elérik az utolsó kikötőt, megkezdődnek a fedélzeti tanórák. A csónakra épített tantermek napelemmel működnek, és mindennel fel vannak szerelve, ami a tanuláshoz szükséges: könyvekkel, táblákkal, sőt még internetkapcsolattal is. A diákok így bárhol és bármikor tanulhatnak, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
A világ legveszélyesebb iskolai útja
A kínai Szecsuan tartományban található Gulu Általános Iskolába csak hosszú és veszélyes hegyi ösvényeken lehetett eljutni. Az Atuler falu diákjainak, hátizsákjaikkal, egy 800 méteres sziklafalat kellett megmászniuk minden nap, hogy eljussanak az iskolába.
Feature China / Barcroft Images
2016-ban nap port kavart az eset, miután fényképek kerültek a nyilvánosságra, amelyek megmutatták a gyerekek rémisztő utazását. Ezt követően a dél-nyugat-kínai hatóságok ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújtanak az elszigetelt hegyi falunak.
Iskola szabályok nélkül
Az amerikai Massachusetts államban található Sudbury Valley School teljesen másként működik, mint a hagyományos iskolák. Nincsenek tantárgyak, órarendek vagy dolgozatok. A diákok maguk dönthetik el, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Az iskola szerint így a gyerekek megtanulják az önállóságot és a felelősségvállalást, hiszen ők maguk tervezik meg a napjaikat. Bár sokan szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, az iskola már több mint 50 éve sikeresen működik. Azóta pedig már több országban is átvették ezt a fajta „oktatási modellt”. 2019-ben Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Izraelben, Japánban és Svájcban is kijelentették egyes iskolák, hogy a Sudbury Modell alapján működnek.
Az iskola épülete Massachusettsben
Sudbury Valley School
A híres bohóciskola
Ha valaki bohóc vagy cirkuszi előadó szeretne lenni, akkor nem is találhatna jobb helyet a tanulásra, mint a kanadai Montrealban működő École Nationale de Cirque-ben. Itt a diákok megtanulják a zsonglőrködést, az akrobatikát, a komédiázást és a légtornát. Az iskola célja, hogy a tanulók profi előadókká váljanak, és akár a világhírű Cirque du Soleil társulatához is csatlakozhassanak.
Tanulás látástól vakulásig
Dél-Korea híres a rendkívül kemény oktatási rendszeréről, de a „cram school” még ezen belül is extrémnek számít. Ez egy specializált iskola, amely arra képzi diákjait, hogy felkészüljenek a rendkívül nehéz egyetemi felvételikre.
Az angol elnevezés a "cramming" szleng kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű anyagot tanulni rövid idő alatt. Ezek az iskolák este 10-ig vagy akár éjfélig is nyitva tartanak, ahol a tanulók akár napi 16 órát is eltölthetnek. Ez pedig hatalmas mentális és fizikai kihívást jelent a számukra.
Az elmúlt években a dél-koreai kormány több intézkedést is hozott ezeknek az intézményeknek a szabályozására. 2008-ban bevezették a tanítási idő korlátozását, hogy csökkentsék a diákok túlzott tanulmányi terheit és biztosítsák, hogy a gyerekek elegendő alvást kapjanak. A legtöbb területen már „csak” este 10 óráig maradhatnak nyitva az épületek, de egyes helyeken, például Szöulban és Gyeonggi megyében szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk.
A jövő iskolája – Green School Balin
Indonézia egyik legkülönlegesebb iskolája a Green School, amelynek épületei túlnyomórészt megújuló erőforrásokból készülnek, beleértve a bambuszt és a hagyományos vályogfalakat. Az iskola attól is különleges, hogy itt a fenntartható oktatásra helyezik a hangsúlyt. A diákok nemcsak hagyományos tantárgyakat tanulnak, hanem azt is, hogyan élhetnek környezetbarát módon. Az iskolában saját farm, napelemek és víztisztító rendszerek működnek, hogy a gyerekek első kézből tapasztalhassák meg a fenntartható életmódot. Az új szemléletnek köszönhetően pedig az intézmény látványában is egyedülálló.
Shutterstock: Paul Prescott
bestschoolsbali.com
Ezektől az iskoláktól nem is lehetnének el jobban azok az intézmények, ahol az európai trónörökösök tanulnak:
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda#magyaroktatas#pedagogusok#kozoktatas♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.