Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mint oly sok ünnepünk, a farsang is ősi hagyományokon és babonákon alapszik.
Január 6-ával, azaz vízkereszttel, hivatalosan is lezárult a karácsonyi időszak, ám nem maradunk ünnepelni való nélkül. Ugyanis utána rögtön a farsang veszi kezdetét, ami idén egészen március 5-ig tart.
Honnan ered a farsang?
A farsang gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, Rómában Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hétnapos vigasságokat. Ez az ünnepség terjedt el később a középkorban. Maga az elnevezés viszont egy bajor-osztrák szóból ered, a „vaschang”-ból, ami először 1283-ban jelent meg írásos emlékekben – írja a Lépés Magazin.
Mára már ez átalakult „Fasching” -gá, és bár a német nyelvben a v-t is f-nek ejtik, a nyelvi alakulások közepette írásban is megváltoztatták. Egyébként magát az ünnepet „Fasnacht”, vagy „Fastnacht”-nak nevezték, amit ha lefordítunk akkor a böjt előtti utolsó éjszakét jelenti.
Bár a farsang idejét két keresztény momentum határozza meg, nevezetesen a vízkereszt napja és a hamvazószerda, mégsem keresztény ünnep, hanem pogány.
Hazánkban a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások, elsősorban a német hagyományokat átvéve.
A középkorban úgy gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, így a gonosz, ártó szellemek erőre kapnak. Jelmezes felvonulásokkal, vígassággal és boszorkánybábuk égetésével próbálták ezeket a lelkeket távoltartani, illetve elűzni a hideget és a szomorú gondolatokat. Voltak helyek, ahol tüzes kerekeket hajtottak végig a falvakon. A felvonulás egyébként úgy nézett ki, mint egy halotti menet, ami után hatalmas mulatságot rendeznek.

A híres mohácsi busójárás is egy farsangi szokás, ami a 18. század végén kezdődhetett. De van más nevezetes farsangi esemény is a világban, ilyen például a velencei vagy a riói karnevál.
Mi maradt meg mára a hagyományokból?
A busójárást továbbra is tartják és hatalmas turisztikai látványosság Mohácson, viszont a fővárosban elég kevés maradt meg a régi hagyományokból. Farsangi felvonulást már évek óta nem is rendeznek a fővárosban, de az iskolákban és a szórakozóhelyeken továbbra is szoktak tartani farsangi bulikat, amikre be lehet öltözni.
A nagy lakomák rendezése is kiveszett a köztudatból, viszont a farsangi fánkok hagyománya tovább él és rengeteg háztartásban továbbra is sütnek ilyenkor rendszeresen szalagos, csöröge vagy éppen olyan fánkot, amilyet a család szeret.

A bálok ideje
"Itt a Farsang, áll a bál" - hangzik a jól ismert frázis is. Az alakoskodás és a vidám jelmezek mellett a farsangi időszak az ismerkedés és a társaságba való bevezetés időszaka is volt. Ebben az időszakban rendezték a bécsi operabált is, amit idén február 27-én tartanak..
Hagyományosan a bált 180 elsőbálozó pár nyitja meg. Az eseményt rendszeresen nagy előkészületek előzik meg, és hasonlóan nagy a felhajtás a ruhákat és a táncokat illetően, mint itthon a szalagavatóknál.

Farsangi karneválok a világ körül

Valószínűleg, ha farsangi karneválra gondolunk, akkor automatikusan a velencei karnevál jut az eszünkbe. Velencében ez az esemény gyakorlatilag egyidős a várossal magával. Ilyenkor a lakosok és a hely is maszkot ölt és a színes, reneszánsz maskarákba öltözött tömeg a farsangi időszak végéig hömpölygő látványosságot nyújt az utcákon.

Bár a velencei a klasszikus, a legnagyobb karneválnak járó díjat a riói karnevál érdemli. Brazíliába a 18. századi portugál bevándorlók honosították meg az ünnepet. A ma is ismert formáját az elmúlt évszázadok formálták, és mára már egy kaotikus, vibrálóan színes és hangos esemény lett, ahol a táncé a főszerep.

Németországban is nagy hagyománya van a farsangi felvonulásoknak. Az ottani „Faschingszug”-ok hasonlítanak a legjobban azokhoz a felvonulásokhoz, amiket itthon is rendeztek. Tartományonként változó, de általában az ország a kölni felvonulás felé fordítja a figyelmét. A város utcáit ellepik a beöltözött emberek és a különböző tematikákban kiépített kocsik. Ez utóbbiak kígyózó sorban haladnak végig az utcákon, hangos zene és ajándékokat dobáló tulajdonosok kíséretében. A bajor sörfesztivál után talán ez a második legnagyobb tömeget megmozgató esemény Németország szerte.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.