A kürtőskalács legendája egészen a 13. századig nyúlik vissza.
A történet szerint egy okos és bátor székely asszonynak köszönhetjük az első kürtőskalácsot. Egy 19. századi könyvben úgy szerepel, hogy a tatár seregek elől a székelyek a barlangokba, hegyekbe menekültek. Mivel ezeket a helyeket gyakorlatilag nem lehetett megközelíteni, ezért a tatárok úgy döntöttek, hogy kiéheztetik a székelyeket.
Csakhogy, ez nem ment annyira könnyen, hiszen ahogyan teltek a hetek, a tatároknak gyakorlatilag elfogyott az élelmük. Bár a székelyeknek sem volt túl sok, egy okos asszonynak támadt egy jó ötlete: összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, majd hatalmas kalácsokat sütött. Ezeket aztán dorongra vagy magas póznákra húzták és felmutatták a tatároknak.
A tatárok mikor meglátták a kalácsokat, azt hitték, hogy a székelyeknek bőven van ennivalójuk, ezért bosszúsan (és persze korgó gyomorral) elvonultak. Emiatt a kürtőskalácsot a régi receptes könyvekben dorongfánknak is nevezik.
A kürtőskalács története itt nem ért véget. Az évek során Erdély-szerte elterjedt, és minden régió a maga módján formálta tovább a receptet. A tészta később egyre édesebb lett, és a parázs helyett már faszénen, vagy speciális kürtőskalács-sütőn kezdték készíteni.
Az utóbbi néhány évtizedben pedig Magyarországon is annyira népszerűvé vált, hogy gyakorlatilag ma már nincsen olyan hazai karácsonyi vásár, ahol ne lehetne kapni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
