Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegségekkel diagnosztizálni – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
„A pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.”
A közösségi médiában egyre elterjedtebbek a mentális betegségeket bemutató videók, azonban ezeknek a minősége és megbízhatósága gyakran erősen megkérdőjelezhető. Az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatásából is az látható, hogy a fiatalok sok esetben hajlamosak feltételek nélkül elhinni olyan információkat, amelyek bizonytalan forrásból származnak.
A jelenség hatására gyakran túlzásba is vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki. A helyzetüket pedig tovább ronthatja, ha olyan virtuális közösségekhez csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak.
Az NMHH 127 középiskolást és egyetemistát kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél.
A fiktív betegség tünetei közé olyan általános érzéseket soroltak, amelyekkel az alanyok könnyen tudtak azonosulni. Ilyen volt például: a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.
Ezzel azt akarták megvizsgálni, hogyan hatnak a hasonló, interneten terjedő tartalmak a fiatalokra.
30 százalék egyáltalán nem hitte el, amit a videóban hallott.
Azonban a vizsgálatban részt vettek 44 százalékának sikerült elhinnie, hogy a VIDZ létezik, és ezenfelül azonosítani is tudta magán vagy másokon az állítólagos tüneteket.
„A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve, ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.„
Ezzel rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatása a fiatalok számára, illetve az álhírek felismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségessége a közoktatásban.
