19 magyar éremből 16-hoz járultak hozzá a fiatal sportolók.
A magyar delegáció minden második sportolója egyetemista volt a 2024-es párizsi olimpián, akik "aktívan kivették a részüket a sikerekből: érmekkel és pontszerző helyekkel emelték mind az ország, mind alma materük presztizsét" - írja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A magyar csapat tagjai által nyert 19 éremből 16 érem megszerzéséhez járultak hozzá hallgatók - egyéni sportágakban, valamint a vívás és kajak-kenu csapatok tagjaiként.
A párizsi olimpián 20 sportágban a 178 nevezett magyar versenyzőből 16 sportágban 85 egyetemista mérettette meg magát. A 2021-es tokiói olimpiához képest 12 fővel nőtt részvételük a magyar küldöttségben
A legtöbb olimpikon, 5 hallgató, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemről érkezett.
"Az olimpikonjaink további fővárosi (Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Edutus Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Óbudai Egyetem), illetve vidéki (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Pannon Egyetem, Széchenyi István Egyetem) és külföldi egyetemek hallgatói" - összegezte a minisztérium.
Mi is összeszedtük, hogy tanultak, vagy hol tanulnak jelenleg is a párizsi olimpia magyar sportolói. Az úszók, triatlonisták, vívók, cselgáncsozók, sportlövők, vitorlázók, atléták, kajakozók, birkózók, öttusázók és evezősök tanulmányairól a linkekre kattintva olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
