Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az érintett fiatalok nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat, de akár alvászavar és rendszertelen étkezés is kialakulhat náluk. Egy finn kutatás pedig arról számolt be, hogy több időt töltenek telefonjukon a fiatalok, mint amit korábban becsültek.
Egy új finnországi kutatás a fiatal lányok mobilhasználati szokásait vizsgálta. A Helsinki Egyetem kutatói különleges módszert alkalmaztak: önbevallásos adatokat és képernyőképeket is gyűjtöttek az alkalmazáshasználatról. Kiderült, hogy a lányok valójában több időt töltenek telefonjukon, mint amit becsültek – írta meg a hvg.hu. A kutatásba 49 helsinki iskolából toboroztak 15-16 éves lányokat, mert náluk gyakoribb a közösségi média keltette szorongás és függőség. Összesen 656 lány vett részt a kutatásban, és 86 százalékuk küldött képernyőképeket. Átlagosan napi 350 percet (majdnem hat órát) töltöttek telefonjukon, ebből 230 percet közösségi médiás alkalmazásokon.
A kutatók megállapították, hogy a közösségi média gyakori használata magasabb szorongáshoz, rosszabb kedvhez és negatív testképhez vezetett. A tinédzserek 17 százaléka volt a közösségi média rabja, és 37 százalékuk érte el a potenciális szorongásos zavar szintjét. Néhány lány próbálta korlátozni közösségi média használatát, például napi 45 percre csökkenteni a TikTok-on töltött időt, de nem jártak sikerrel és végül napi 3 órát töltöttek a platformon. A kutatók szerint a probléma megoldása nem könnyű. Szerintük fontos lenne átgondolni, mikor kapják meg a gyerekek az első okostelefonjukat, és korlátozni annak használatát az iskolákban és otthon.
Az agyban is változásokat okoz
Az internetfüggőség a fiatalok agyában olyan kémiai változásokat okoz, ami még több függőséget okozó viselkedéshez vezethet – írta meg a Qubit a PLOS Mental Health szaklapban közzétett tanulmány alapján.A kutatók megállapították, hogy a fiatalok agyában több neurális hálózatban is megmutatkoznak a hatások, és az agy egyes részein akkor tapasztaltak fokozott aktivitást, amikor az alanyok nyugalmi állapotban voltak. Az agy aktív gondolkodásban részt vevő, a memóriáért és döntéshozatalért felelős területein ugyanakkor összességében csökkent a funkcionális összekapcsolódás.
Ezek a változások a kutatók szerint addiktív viselkedést és hajlamot, valamint a mentális egészséggel, a fejlődéssel, az értelmi képességekkel és a fizikai koordinációval kapcsolatos viselkedésbeli változásokat eredményeztek a vizsgált 10–19 év közötti korosztálynál. Az eredmények azt mutatják, hogy a kényszeres internethasználat negatív viselkedési és fejlődési változásokhoz vezethet, ami komoly hatással lehet a serdülők életére: nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat és társas tevékenységeiket, hazugságspirálba kerülhetnek az online tevékenységükkel kapcsolatban, valamint rendszertelen étkezést és alvászavarokat tapasztalhatnak.
„A serdülőkor egy döntő fontosságú fejlődési szakasz, amelynek során az emberek jelentős változásokon mennek keresztül biológiai és kognitív szinten, illetve személyiségükben. Emiatt az agy különösen érzékeny az internetfüggőséggel kapcsolatos késztetésekre, kényszercselekvésekre ebben az időszakban” – magyarázta Max Change, a tanulmány vezető szerzője.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.