Rengeteg negatív hatása lehet a fiatalok internetfüggőségének, különösen a lányoknál okoz szorongást

Az érintett fiatalok nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat, de akár alvászavar és rendszertelen étkezés is kialakulhat náluk. Egy finn kutatás pedig arról számolt be, hogy több időt töltenek telefonjukon a fiatalok, mint amit korábban becsültek.

  • Tornyos Kata

Egy új finnországi kutatás a fiatal lányok mobilhasználati szokásait vizsgálta. A Helsinki Egyetem kutatói különleges módszert alkalmaztak: önbevallásos adatokat és képernyőképeket is gyűjtöttek az alkalmazáshasználatról. Kiderült, hogy a lányok valójában több időt töltenek telefonjukon, mint amit becsültek – írta meg a hvg.hu. A kutatásba 49 helsinki iskolából toboroztak 15-16 éves lányokat, mert náluk gyakoribb a közösségi média keltette szorongás és függőség. Összesen 656 lány vett részt a kutatásban, és 86 százalékuk küldött képernyőképeket. Átlagosan napi 350 percet (majdnem hat órát) töltöttek telefonjukon, ebből 230 percet közösségi médiás alkalmazásokon.

A kutatók megállapították, hogy a közösségi média gyakori használata magasabb szorongáshoz, rosszabb kedvhez és negatív testképhez vezetett. A tinédzserek 17 százaléka volt a közösségi média rabja, és 37 százalékuk érte el a potenciális szorongásos zavar szintjét. Néhány lány próbálta korlátozni közösségi média használatát, például napi 45 percre csökkenteni a TikTok-on töltött időt, de nem jártak sikerrel és végül napi 3 órát töltöttek a platformon. A kutatók szerint a probléma megoldása nem könnyű. Szerintük fontos lenne átgondolni, mikor kapják meg a gyerekek az első okostelefonjukat, és korlátozni annak használatát az iskolákban és otthon.

Az agyban is változásokat okoz

Az internetfüggőség a fiatalok agyában olyan kémiai változásokat okoz, ami még több függőséget okozó viselkedéshez vezethet – írta meg a Qubit a PLOS Mental Health szaklapban közzétett tanulmány alapján.

A kutatók megállapították, hogy a fiatalok agyában több neurális hálózatban is megmutatkoznak a hatások, és az agy egyes részein akkor tapasztaltak fokozott aktivitást, amikor az alanyok nyugalmi állapotban voltak. Az agy aktív gondolkodásban részt vevő, a memóriáért és döntéshozatalért felelős területein ugyanakkor összességében csökkent a funkcionális összekapcsolódás.

Ezek a változások a kutatók szerint addiktív viselkedést és hajlamot, valamint a mentális egészséggel, a fejlődéssel, az értelmi képességekkel és a fizikai koordinációval kapcsolatos viselkedésbeli változásokat eredményeztek a vizsgált 10–19 év közötti korosztálynál.  Az eredmények azt mutatják, hogy a kényszeres internethasználat negatív viselkedési és fejlődési változásokhoz vezethet, ami komoly hatással lehet a serdülők életére: nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat és társas tevékenységeiket, hazugságspirálba kerülhetnek az online tevékenységükkel kapcsolatban, valamint rendszertelen étkezést és alvászavarokat tapasztalhatnak.

„A serdülőkor egy döntő fontosságú fejlődési szakasz, amelynek során az emberek jelentős változásokon mennek keresztül biológiai és kognitív szinten, illetve személyiségükben. Emiatt az agy különösen érzékeny az internetfüggőséggel kapcsolatos késztetésekre, kényszercselekvésekre ebben az időszakban” – magyarázta Max Change, a tanulmány vezető szerzője.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.