Az érintett fiatalok nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat, de akár alvászavar és rendszertelen étkezés is kialakulhat náluk. Egy finn kutatás pedig arról számolt be, hogy több időt töltenek telefonjukon a fiatalok, mint amit korábban becsültek.
Egy új finnországi kutatás a fiatal lányok mobilhasználati szokásait vizsgálta. A Helsinki Egyetem kutatói különleges módszert alkalmaztak: önbevallásos adatokat és képernyőképeket is gyűjtöttek az alkalmazáshasználatról. Kiderült, hogy a lányok valójában több időt töltenek telefonjukon, mint amit becsültek – írta meg a hvg.hu. A kutatásba 49 helsinki iskolából toboroztak 15-16 éves lányokat, mert náluk gyakoribb a közösségi média keltette szorongás és függőség. Összesen 656 lány vett részt a kutatásban, és 86 százalékuk küldött képernyőképeket. Átlagosan napi 350 percet (majdnem hat órát) töltöttek telefonjukon, ebből 230 percet közösségi médiás alkalmazásokon.
A kutatók megállapították, hogy a közösségi média gyakori használata magasabb szorongáshoz, rosszabb kedvhez és negatív testképhez vezetett. A tinédzserek 17 százaléka volt a közösségi média rabja, és 37 százalékuk érte el a potenciális szorongásos zavar szintjét. Néhány lány próbálta korlátozni közösségi média használatát, például napi 45 percre csökkenteni a TikTok-on töltött időt, de nem jártak sikerrel és végül napi 3 órát töltöttek a platformon. A kutatók szerint a probléma megoldása nem könnyű. Szerintük fontos lenne átgondolni, mikor kapják meg a gyerekek az első okostelefonjukat, és korlátozni annak használatát az iskolákban és otthon.
Az agyban is változásokat okoz
Az internetfüggőség a fiatalok agyában olyan kémiai változásokat okoz, ami még több függőséget okozó viselkedéshez vezethet – írta meg a Qubit a PLOS Mental Health szaklapban közzétett tanulmány alapján.A kutatók megállapították, hogy a fiatalok agyában több neurális hálózatban is megmutatkoznak a hatások, és az agy egyes részein akkor tapasztaltak fokozott aktivitást, amikor az alanyok nyugalmi állapotban voltak. Az agy aktív gondolkodásban részt vevő, a memóriáért és döntéshozatalért felelős területein ugyanakkor összességében csökkent a funkcionális összekapcsolódás.
Ezek a változások a kutatók szerint addiktív viselkedést és hajlamot, valamint a mentális egészséggel, a fejlődéssel, az értelmi képességekkel és a fizikai koordinációval kapcsolatos viselkedésbeli változásokat eredményeztek a vizsgált 10–19 év közötti korosztálynál. Az eredmények azt mutatják, hogy a kényszeres internethasználat negatív viselkedési és fejlődési változásokhoz vezethet, ami komoly hatással lehet a serdülők életére: nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat és társas tevékenységeiket, hazugságspirálba kerülhetnek az online tevékenységükkel kapcsolatban, valamint rendszertelen étkezést és alvászavarokat tapasztalhatnak.
„A serdülőkor egy döntő fontosságú fejlődési szakasz, amelynek során az emberek jelentős változásokon mennek keresztül biológiai és kognitív szinten, illetve személyiségükben. Emiatt az agy különösen érzékeny az internetfüggőséggel kapcsolatos késztetésekre, kényszercselekvésekre ebben az időszakban” – magyarázta Max Change, a tanulmány vezető szerzője.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
