Rengeteg negatív hatása lehet a fiatalok internetfüggőségének, különösen a lányoknál okoz szorongást

Az érintett fiatalok nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat, de akár alvászavar és rendszertelen étkezés is kialakulhat náluk. Egy finn kutatás pedig arról számolt be, hogy több időt töltenek telefonjukon a fiatalok, mint amit korábban becsültek.

  • Tornyos Kata

Egy új finnországi kutatás a fiatal lányok mobilhasználati szokásait vizsgálta. A Helsinki Egyetem kutatói különleges módszert alkalmaztak: önbevallásos adatokat és képernyőképeket is gyűjtöttek az alkalmazáshasználatról. Kiderült, hogy a lányok valójában több időt töltenek telefonjukon, mint amit becsültek – írta meg a hvg.hu. A kutatásba 49 helsinki iskolából toboroztak 15-16 éves lányokat, mert náluk gyakoribb a közösségi média keltette szorongás és függőség. Összesen 656 lány vett részt a kutatásban, és 86 százalékuk küldött képernyőképeket. Átlagosan napi 350 percet (majdnem hat órát) töltöttek telefonjukon, ebből 230 percet közösségi médiás alkalmazásokon.

A kutatók megállapították, hogy a közösségi média gyakori használata magasabb szorongáshoz, rosszabb kedvhez és negatív testképhez vezetett. A tinédzserek 17 százaléka volt a közösségi média rabja, és 37 százalékuk érte el a potenciális szorongásos zavar szintjét. Néhány lány próbálta korlátozni közösségi média használatát, például napi 45 percre csökkenteni a TikTok-on töltött időt, de nem jártak sikerrel és végül napi 3 órát töltöttek a platformon. A kutatók szerint a probléma megoldása nem könnyű. Szerintük fontos lenne átgondolni, mikor kapják meg a gyerekek az első okostelefonjukat, és korlátozni annak használatát az iskolákban és otthon.

Az agyban is változásokat okoz

Az internetfüggőség a fiatalok agyában olyan kémiai változásokat okoz, ami még több függőséget okozó viselkedéshez vezethet – írta meg a Qubit a PLOS Mental Health szaklapban közzétett tanulmány alapján.

A kutatók megállapították, hogy a fiatalok agyában több neurális hálózatban is megmutatkoznak a hatások, és az agy egyes részein akkor tapasztaltak fokozott aktivitást, amikor az alanyok nyugalmi állapotban voltak. Az agy aktív gondolkodásban részt vevő, a memóriáért és döntéshozatalért felelős területein ugyanakkor összességében csökkent a funkcionális összekapcsolódás.

Ezek a változások a kutatók szerint addiktív viselkedést és hajlamot, valamint a mentális egészséggel, a fejlődéssel, az értelmi képességekkel és a fizikai koordinációval kapcsolatos viselkedésbeli változásokat eredményeztek a vizsgált 10–19 év közötti korosztálynál.  Az eredmények azt mutatják, hogy a kényszeres internethasználat negatív viselkedési és fejlődési változásokhoz vezethet, ami komoly hatással lehet a serdülők életére: nehezebben tarthatják fenn kapcsolataikat és társas tevékenységeiket, hazugságspirálba kerülhetnek az online tevékenységükkel kapcsolatban, valamint rendszertelen étkezést és alvászavarokat tapasztalhatnak.

„A serdülőkor egy döntő fontosságú fejlődési szakasz, amelynek során az emberek jelentős változásokon mennek keresztül biológiai és kognitív szinten, illetve személyiségükben. Emiatt az agy különösen érzékeny az internetfüggőséggel kapcsolatos késztetésekre, kényszercselekvésekre ebben az időszakban” – magyarázta Max Change, a tanulmány vezető szerzője.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.