Már Romániában is magasabbak a bérek, mint Magyarországon

A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.

Most már hivatalos: a románok többet fogyasztanak és magasabb fizetést is kapnak, mint a magyarok - derült ki a Portfólió felméréséből.

Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva pedig a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte hazánkat.

A lap kiemeli, hogy érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen hatással vannak a gyerekek a bérekre. Tehát, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. A gyerekek után járó hazai adókedvezmény „egy ideig szignifikáns hatással bírhatott”, ami megemelte a nettó béreket. Mivel azonban ez az összeg évek óta stagnál, a fizetések emelkedése mellett a gyerekek után járó pénz elinflálódott.

A korábbi adatok szerint az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. Emmellet a fogyasztásban is stabilabbnak látszik az előnyük.

A közzétett adatok azt is kimutatták, hogy a régió összes országában emelkednek a fizetések, azonban messze Lengyelország rendelkezik a legmagasabb számokkal. Érdekesség még, hogy Bulgária is egyre gyorsabban halad előre, így a Portfólió szerint nem lenne meglepő, ha pár éven belül a bolgár fogyasztás is feljönne a magyar szintre. Az egy főre jutó fogyasztásban jelenleg csak őket előzzük meg.

Emellett pedig mi rendelkezünk az egyik legalacsonyabb egy órára jutó teljes bérköltséggel az EU-ban. A 13 eurós órabér (adókkal és járulékokkal együtt) inkább az olyan vállalatokat vonzza az országba, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt és nem pedig a magas képzettségre vagy a hozzáadott érték megteremtésére.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.