Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Most már hivatalos: a románok többet fogyasztanak és magasabb fizetést is kapnak, mint a magyarok - derült ki a Portfólió felméréséből.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva pedig a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte hazánkat.
A lap kiemeli, hogy érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen hatással vannak a gyerekek a bérekre. Tehát, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. A gyerekek után járó hazai adókedvezmény „egy ideig szignifikáns hatással bírhatott”, ami megemelte a nettó béreket. Mivel azonban ez az összeg évek óta stagnál, a fizetések emelkedése mellett a gyerekek után járó pénz elinflálódott.
A korábbi adatok szerint az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. Emmellet a fogyasztásban is stabilabbnak látszik az előnyük.
A közzétett adatok azt is kimutatták, hogy a régió összes országában emelkednek a fizetések, azonban messze Lengyelország rendelkezik a legmagasabb számokkal. Érdekesség még, hogy Bulgária is egyre gyorsabban halad előre, így a Portfólió szerint nem lenne meglepő, ha pár éven belül a bolgár fogyasztás is feljönne a magyar szintre. Az egy főre jutó fogyasztásban jelenleg csak őket előzzük meg.
Emellett pedig mi rendelkezünk az egyik legalacsonyabb egy órára jutó teljes bérköltséggel az EU-ban. A 13 eurós órabér (adókkal és járulékokkal együtt) inkább az olyan vállalatokat vonzza az országba, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt és nem pedig a magas képzettségre vagy a hozzáadott érték megteremtésére.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.