Még mindig közel 5 órát tévéznek naponta a magyarok

Tévénézési időben Európában csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Románia előz meg minket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése szerint a Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet néz tévét. Az európaiak ennél majdnem egy órával többet – átlagosan 3 óra 22 percet - töltenek a készülék előtt.

A magyarok azonban még ezen is túltesznek, ugyanis az ezredforduló óta továbbra is legalább 4 órát tévéznek egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016 óta három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, de 2022-re már három alá csökkent az órák száma.

Európában 2014-re érték el az átlagos 4 órát, azonban az utóbbi években, a Covid-19 időszakától eltekintve, itt is csökkenés figyelhető meg.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak. 2022-ben pedig a negyedik helyen volt Magyarország. Mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzött meg ebben a tekintetben bennünket. Világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen állunk.

Európában egyedül a magyar tévénézők tartották meg a szokásaikat, mivel ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A felmérés a tévéműsorokra is kitért. Bár sok helyen a dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, Európában a szórakoztató reality műsorokat kedvelik jobban. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató és egyéb reality műsorok

Magyarországon a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó show-műsor volt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.