Tudós nők ösvénye Szegeden: Karikó Katalin a kukoricát választotta

Kimagasló tudományos eredményt elérő, a Szegedi Tudományegyetemhez (SZTE) kötődő nőknek állítanak emléket a szegedi füvészkertben. A terveket az első hazai női Nobel-díjas, Karikó Katalin jelenlétében mutatták be.

Karikó Katalin a tervbemutatón kiemelte, szegedi biológus hallgatóként sokat jár az egyetemi füvészkertbe.

„Egész életemben növényeket tanulmányoztam. Imádtam a fiziológiájukat, azt, ahogyan minden növénynek megvannak a maga tulajdonságai, felhasználási módjai és helyei a nagyobb ökoszisztémában. Szerettem, hogy mindent, ami fontos az életünkben – a levegő, az élelem, a víz, a szépség –, a növényektől kapjuk. Szerettem tudni, hogy a növények, akárcsak az állatok, apró egységekből, sejtekből állnak, és hogy a növényi sejtekben nyüzsgés van – lélegeznek, tápanyagokat vesznek fel, fehérjéket állítanak elő, és létfontosságú molekulákat mozgatnak egyik helyről a másikra.”- fejtette ki a Nobel-díjas magyar tudós, majd a jelenlévő magyar és külföldi hallgatóknak azt mondta, reméli, a kiváló szegedi kutatónőket megidéző ösvény hamarosan az ő nevükkel bővül.

Az Eduline szerkesztőségének is elküldött közleményből kiderül, hogy az ötlet az ösvényt életre hívó Partiscum Club tagjaiban egy Dóm téri séta során merült föl. Ekkor tudatosult a szervezet tagjaiban, hogy a nemzeti pantheonban a haza nagyjainak emléket állító portrék között csupán egy nő szerepel:, Mária Terézia.Ehhez képest az egyetem története során szép számmal voltak olyan kutatónők, akik a szakterületükön kiemelkedő eredményt értek el.Az ösvényt a történelmi rózsák gyűjteményének területén alakítják ki. Elsőként hét kutatónőnek állítanak emléket: Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikusnak, Csapody Vera botanikusnak, Kopasz Mária festő- és grafikusművésznek, Ormos Mária történésznek, Wollemann Mária orvos, biokémikusnak és Gábor Aranka gyógyszerésznek.Híres női tudósokAz atombomba anyja, aki sohasem kapta meg a Nobel-díjatMarie Curie – egy sugárzó tehetségű polihisztor, aki be akarta olvasztani a Nobel-díjaitMileva Marić: az elfelejtett tudós, aki még Einsteinnél is jobb volt fizikábólAz asszony, aki segített Szilárd Leónak kigyógyulni a rákból„Én lettem Jani kísérleti nyula” – Dán Klára, Neumann János felesége írta az első modern számítógépes kódotTeller Mici – a zseniális programozó-matematikus egy atomtudós árnyékábanA botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobrokat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készülnek el a tervek szerint az év végére. Karikó Katalin magának a  a kukorica szimbólumot választotta ki.Az Eduline külön sorozatban foglalkozott azokkal a tudósokkal, akik a hagyományos női feladatok mellett a tudomány területén is nagyot alkottak. Közülük az egyik legérdekesebb élete Neumann János feleségének, Dán Klárának volt, aki amellett, hogy szerette a csillogást, elfogyasztott 4 férjet, az informatika területén nagyot alkotott. Gyakorlatilag minden ma futó számítógépes program Dán Klára több mint hetven évvel ezelőtt írt kódján alapszik. 

Hozzászólások

145 újonnan engedélyezett tankönyv kerül a kínálatba, augusztus végétől rendelhetnek belőlük az iskolák

Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.