A törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba, amely alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik majd.
Megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása” – derül ki az Index birtokába jutott új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztésből, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak.
A tervezet alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, ezek pedig a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába simulnak bele.
A dokumentumban arra is kitérnek, hogy miért van szükség az új, centralizált rendszerre.
"Reflektálva a kialakult helyzetre, a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a közösségek létrejöttét, fenntartását támogatja, ezért a kulturális alapszolgáltatások minden ágazatban egységesen kerülnek kialakításra, egymással összhangban fogalmazódnak meg. Ezek az alapszolgáltatások segítik a helyben elérhető kulturális kínálat megerősítését, a közösségek és a helyben tartás fontosságát" – írják.
A leendő fenntartók többek között meghatározzák a kulturális feladatellátó szolgáltatásait és feladatait, működésének módját és használatának szabályait, értékeli – a kulturális szakértők vizsgálatát figyelembe véve – a kulturális feladatellátók szakmai munkáját, megállapítja a költségvetését.
Az új, készülő törvény a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat helyezi egységes rendszerbe. A könyvszakmában például létrejönne a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”
Finanszírozás
A kulturális feladatellátók támogatásának fő forrásai az előterjesztés szerint:
Az előterjesztéshez csatolt egyeztetési lapon az egyéb állami szervek között a Magyar Állami Operaház szerepel, de a Zeneakadémia nem, a társadalmi szervezeteknél a Magyar Teátrumi Tárasaság szintén szerepel, de se a Magyar Színházi Tárasaság, se a Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ), se a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) nem szerepel a listában.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
