Az egyik legismertebb amerikai feltalálónő számos más világhírű tudóshoz hasonlóan szintén az Osztrák-Magyar Monarchiában született. Telkes Mária kémikus, biofizikus a napenergia kutatásának úttörője volt és a nevéhez fűződik az első lakásokba tervezett, napenergiával működő fűtési rendszer feltalálása is.
A leendő feltaláló Telkes Aladár és Lábán Mária lányaként Budapesten nőtt fel, nyolc gyerek közül ő volt a legidősebb. Édesapja pénzügyi területen dolgozott, a Fővárosi Takarékpénztár aligazgatójaként. Máriáról már gyermekként látszott, hogy tudós lehet belőle, hiszen tízéves korában már megépítette saját kis kémiai laboratóriumát.
Leginkább a nap nyűgözte le, a középiskolában kezdett el többet olvasni erről a témáról, és minden fellelhető szakirodalmat felkutatott, amit magyarul, angolul, németül, vagy franciául írtak.
Irány az USA
Mária 1920-ban diplomázott a Budapesti Tudományegyetem fizika szakán, majd Rybár István fizikus, geofizikus tanszékén lett asszisztens. 1924-ben doktorált, és ezzel a lendülettel ki is költözött az USA-ba, ahol a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett dolgozni. Hamar felismerték tehetségét, 1926-ban már az intézet biofizikai osztályának vezetésével bízták meg. Clevelandben George Washington Crile amerikai sebésszel együtt dolgozott egy olyan fotoelektromos készülék megalkotásán, amely az agyhullámokat rögzítette. Az Egyesült Államokban nem volt teljesen egyedül, beilleszkedését egy rokona segítette, aki akkoriban magyar konzulként szolgált Clevelandben.
Mária 1937-ben lett amerikai állampolgár. Még ugyanebben az évben kutatómérnöki állást kapott a Westinghouse Electricnél, ahol olyan műszereket fejlesztett, amelyek a hőt elektromos energiává alakították. Első kísérletei a napenergia felhasználásával kapcsolatban 1939-re datálhatóak, amikor a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Solar Energy Conversion Project részeként a napfény által működtetett termoelektromos eszközökön dolgozott.
Még 90 évesen is szabadalmi kérelmet nyújtott be
Telkes a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalához került, és ott alkotta meg egyik legfontosabb találmányát: egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezést. Bár az eszközt a háború alatt főként mentőcsónakok fedélzetén alkalmazták, a Virgin-szigetek vízigényének kielégítésére is kipróbálták. A tudósnőnek összesen mintegy 20 szabadalmát tartják nyilván, ezek túlnyomó többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik. Érdekesség, hogy 90 éves korában Mária szabadalmi kérelmet nyújtott be napenergia hideg tárolására is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában.
Egész életében a napenergia-alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. Eleanor Raymond amerikai építésszel együtt megtervezte és megépítette a világ első napenergiával fűtött modern lakóházát. A ház 1948-ban épült a Massachusetts állambeli Doverben. A dobozszerű napkollektor befogta a napfényt, és egy dupla üvegréteg és egy fekete fémlemez közötti rekeszben melegítette a levegőt. A felmelegedett levegőt ezután a falakba vezették, ahol a hőt az un. Glauber-sók - kristályosított nátrium-szulfátok - fogták fel.
A Nap volt az egyetlen szerelme
A meglévő hőcserélő technológiát továbbfejlesztette, hogy napkályhákat és napmelegítőket hozzon létre. 1953-ban 45 000 dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkályha megalkotására, amelyet a föld minden pontján használhatóvá lehetett tenni. Olyan anyagok kifejlesztésén is dolgozott, amelyek képesek elviselni az űrben uralkodó szélsőséges hőmérsékleteket. 1977-ben életműdíjat kapott a Nemzeti Tudományos Akadémia Épületkutatási Tanácsadó Testületétől a napenergiával fűtött épületek technológiájához való hozzájárulásáért, valamint Charles Greeley Abbot-díjat az Amerikai Napenergia Társaságtól.
Telkes Mária életében soha nem ment férjhez és gyereke sem született, egyetlen „szerelme” a nap maradt. Élete utolsó éveiben a napsütötte Floridában, Miami-ban élt. 1995-ben, 70 év után tért haza először és utoljára Magyarországra, és itt is halt meg Budapesten, 94 évesen.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
