Érdekes tények a 48-as forradalomról, amikről lehet nem is tudtatok
Petőfi Sándor nevét mindenki ismeri, de tudjátok ki volt Szathmáryné Farkas Lujza, vagy azt, hogy ki készítette el az első magyar kokárdát? Március 15-e alkalmával összegyűjtöttünk pár olyan érdekességet az 1848-as forradalomról, amikről lehet, hogy még sosem hallottatok.
A népek tavaszán 1848-ban forradalmi hullám csapott át Európán. Mozgalmak sora indult a monarchikus kormányzati rendszerek átformálása érdekében. 1848. március 15-én Pest-Budán is kitört a forradalom, aminek eredményeként megszületett a modern parlamentáris Magyarország és vele együtt megkezdődött a másfél éven át tartó szabadságért folytatott küzdelem. Idáig mindenki ismeri a történetet, na de ezekről is tudtatok?
A márciusi ifjak között volt egy nő is
Szathmáryné Farkas Lujza volt az egyetlen ismert nő, akinek a forradalomban való részvételéről feljegyzés készült. A Nemzeti Színház akkor 30 éves színésznője zászlóval a kezében vonult a tömeg elején, hogy társaival kiszabadítsa a bebörtönzött Táncsics Mihályt.
A forradalom ikonikus helyszínéül szolgáló Pilvax kávéházat nem is Pilvaxnak hívták
Az 1838-ban megnyitott kávéházat egy ideig tényleg Pilvaxnak hívták a tulajdonosa, Pilvax Károly után, később azonban Fillinger János vette bérbe a helyet. A forradalom ideje alatt a helyet emiatt már mindenki Fillingerként emlegette.
Szendrey Júlia varrta meg az első magyar kokárdát, de rosszul
A kokárda eredetileg az 1789-es francia forradalomhoz köthető. Ez adhatott ihletet Szendrey Júliának, Petőfi feleségének, aki először készítette el ennek a magyar változatát a forradalom alkalmából. Azonban akarva vagy akaratlanul, de felcserélte rajta a színeket, így végül olyan lett, mint egy olasz kokárda. Ugyanis eredetileg legbelülre a nemzeti zászló felső sávjának kell kerülnie, az alsónak pedig kívülre.
Nem okozott nagy nehézséget a nyomda elfoglalása
Mivel a márciusi ifjaknak nem volt cenzori pecsétje, ezért hivatalosan nem nyomtathattak volna 15-én. Maga Landerer, a nyomda tulajdonosa tanácsolta nekik, hogy foglalják le az egyik gépet és a látszat kedvéért zárják az irodájába, így neki a későbbiekben nem kell felelősséget vállalnia az eseményekért.
A forradalmi lázban égő tömeg délben hazament ebédelni
A nyomdagép lefoglalása után és a röplapok nyomtatása közben érte a márciusi ifjakat az ebédidő. Ezért Irinyi József tanácsára mindenki hazament ebédelni, hogy utána a Nemzeti Múzeum előtt álljanak újra össze, akkor már a kezdetinél egy sokkal nagyobb tömegként.
Ha érdekel benneteket, hogyan is zajlott a március 15-ei forradalom, akkor nézzétek meg a zanza.tv által készített összefoglalót:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.