Petőfi Sándor nevét mindenki ismeri, de tudjátok ki volt Szathmáryné Farkas Lujza, vagy azt, hogy ki készítette el az első magyar kokárdát? Március 15-e alkalmával összegyűjtöttünk pár olyan érdekességet az 1848-as forradalomról, amikről lehet, hogy még sosem hallottatok.
A népek tavaszán 1848-ban forradalmi hullám csapott át Európán. Mozgalmak sora indult a monarchikus kormányzati rendszerek átformálása érdekében. 1848. március 15-én Pest-Budán is kitört a forradalom, aminek eredményeként megszületett a modern parlamentáris Magyarország és vele együtt megkezdődött a másfél éven át tartó szabadságért folytatott küzdelem. Idáig mindenki ismeri a történetet, na de ezekről is tudtatok?
A márciusi ifjak között volt egy nő is
Szathmáryné Farkas Lujza volt az egyetlen ismert nő, akinek a forradalomban való részvételéről feljegyzés készült. A Nemzeti Színház akkor 30 éves színésznője zászlóval a kezében vonult a tömeg elején, hogy társaival kiszabadítsa a bebörtönzött Táncsics Mihályt.
A forradalom ikonikus helyszínéül szolgáló Pilvax kávéházat nem is Pilvaxnak hívták
Az 1838-ban megnyitott kávéházat egy ideig tényleg Pilvaxnak hívták a tulajdonosa, Pilvax Károly után, később azonban Fillinger János vette bérbe a helyet. A forradalom ideje alatt a helyet emiatt már mindenki Fillingerként emlegette.
Szendrey Júlia varrta meg az első magyar kokárdát, de rosszul
A kokárda eredetileg az 1789-es francia forradalomhoz köthető. Ez adhatott ihletet Szendrey Júliának, Petőfi feleségének, aki először készítette el ennek a magyar változatát a forradalom alkalmából. Azonban akarva vagy akaratlanul, de felcserélte rajta a színeket, így végül olyan lett, mint egy olasz kokárda. Ugyanis eredetileg legbelülre a nemzeti zászló felső sávjának kell kerülnie, az alsónak pedig kívülre.
Nem okozott nagy nehézséget a nyomda elfoglalása
Mivel a márciusi ifjaknak nem volt cenzori pecsétje, ezért hivatalosan nem nyomtathattak volna 15-én. Maga Landerer, a nyomda tulajdonosa tanácsolta nekik, hogy foglalják le az egyik gépet és a látszat kedvéért zárják az irodájába, így neki a későbbiekben nem kell felelősséget vállalnia az eseményekért.
A forradalmi lázban égő tömeg délben hazament ebédelni
A nyomdagép lefoglalása után és a röplapok nyomtatása közben érte a márciusi ifjakat az ebédidő. Ezért Irinyi József tanácsára mindenki hazament ebédelni, hogy utána a Nemzeti Múzeum előtt álljanak újra össze, akkor már a kezdetinél egy sokkal nagyobb tömegként.
Ha érdekel benneteket, hogyan is zajlott a március 15-ei forradalom, akkor nézzétek meg a zanza.tv által készített összefoglalót:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
