Hiába ők felelnek a legkevésbé a globális felmelegedésért és a klímaváltozásért, az Alfa generáció szenvedheti el leginkább a klímaváltozás súlyos veszélyeit. Még sincsenek törekvések arra, hogy a helyzet megoldásába őket is bevonják.
A 2020-ban született emberek 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt – elsősorban hőhullámokat – fognak átélni életük során, mint az 1960-ban születettek, még ha a jelenlegi klímapolitikai ígéreteket teljesítik is az országok - szerepel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tanulmányában, amit a Másfélfok cikke is feldolgozott.
A globális felmelegedés jelenleg 1,1 Celsius-foknál tart, ennek következményeként már most is intenzívebb hőhullámok, aszályok, hirtelen nagy mennyiségű csapadékok, villámárvizek alakulnak ki világszerte és nálunk, Magyarországon is. A szélsőséges időjárási események a mezőgazdaság mellett az egészségre is hatással vannak, melyektől épp a legfiatalabb, a kialakult helyzetért legkevésbé sem felelő legfiatalabb generáció szenvedhet majd élete során.
A Másfélfok három fiktív személy alakján keresztül vizsgálta meg a generációs különbségeket a klímaváltozás által felerősített kockázatok és tehermegosztás szempontjából, melynek célja nem a generációs ellentétek kiélezése, hanem a veszélyekre és a cselekvés fontosságára való felhívás.
Marika néni, Marcsi és Marcsika
Marika néni 1963-ban született Magyarországon, így a (késő) Boomer generációba tartozik. Lánya, az 1990-ben született Marcsi már az Y korosztály tagja, a 2017-ben született, iskolába készülő Marcsika pedig a legfiatalabb Alfa generáció képviselője. Rajtuk keresztül szemléltetik, milyen hatással lesz a klímaváltozás a generációk életére, ha a globális felmelegededés mértékét sikerül a 1,5 alatt tartani, és akkor is, ha nem.
Ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor a század végére a globális felmelegedés várhatóan eléri a 3,5°C-ot. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás gyors ütemben tovább fokozódik a 21. század során, és a legfiatalabb Alfa generációt képviselő Marcsika élete során várhatóan közel 29-szer több hőhullámot és 7-szer több aszályt fog megtapasztalni, mint szépszülei vagy korábbi felmenői
- írják.
Ugyanakkor nem csak a legfiatalabbaknak, de az idősebb generációknak is több szélsőséges időjárási eseménnyel kell megküzdeniük, mint azoknak, akik a klímaváltozás előtt éltek. Marcsi 13-szor, Marika néni pedig „csak” 5-ször több hőhullámot fog átélni élete során. Aszályból pedig Marcsinak 4-szer és Marika néninek 3-szor több jut, mint a korábbi generációknak.
Nem sokkal bár, de némileg jobb a helyzet, ha a kibocsátásokat az országok a 2030-ig szóló klímacéljaikkal összhangban csökkentenék, és így a század végére 2,4°C-kal emelkedne a globális átlaghőmérséklet. Az Alfa korosztály nagy része megérheti ezt, ami azt jelenti, hogy életük során a 29 helyett 24-szer több hőhullámot élnének át. Ha pedig a Párizsi Megállapodással összhangban arra törekedne a világ, hogy 1,5 °C-nál korlátozza a globális felmelegedést, akkor a ma még 6 éves Marcsika „csak” 13-szor több hőhullámot tapasztalna meg élete során, ami még mindig sok kockázatot jelent, de azért lényegesen kevesebbet, mint a semmi.
Még rosszabbak a számok Afrikában, ahol Marcsi generációja 27-szer, Marcsikáé pedig már 50-szer több hőhullámot tapasztalhat majd meg a jövőben.
Óriási a különbség a karbon-költségvetés már elfogyasztott és még rendelkezésre álló részeinek aránya, illetve a fennmaradó rész elosztása a generációk és az országok között is. Ha ugyanis 1,5 fokban szeretnénk korlátozni a globális felmelegedést, a karbon-költségvetésünk többségét már feléltük, de a veszélyesebb 2 fokot választva sincs már túl sok a teljes fogyasztás eléréséig, így a fiataloknak anélkül kellene leélni az életük nagy részét, hogy jelentős mértékben hozzájárulnának a globális kibocsátáshoz, és így lényegesen kevesebbet költhetnek a karbon-költségvetésből, mint amennyit az idősebb generációk élvezhettek. Marcsika mindössze a nyolcadát annak, mint ami még nagymamájának, Marika néninek jutott.
Törekednek a megoldásra
Annak ellenére, hogy nem ők tehetnek róla, a fiatalabb korosztály törekszik leginkább a klímaválság megoldására, aminek kezeléséért személyesen is felelősnek tartják magukat. Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint ugyanis a 15–24 év közötti válaszadók nagyobb valószínűséggel (44%) mondták, hogy személyesen felelősek a klímaváltozás kezeléséért, mint az 55 év felettiek (37%), de a 25–39 év közöttiek korcsoportja az is, amely a legnagyobb arányban tett konkrét lépéseket (66% szemben az 55 év felettiek 61%-ával) a helyzet megoldására.
Éppen ezért nélkülözhetetlen lenne őket is bevonni a megoldás keresésébe. A Save the Children kapcsolódó jelentése pedig azt is sürgeti, hogy egyenrangú felekként ismerjék el a most még kisgyerekeket a klímaválság kezelésében gyermekbarát mechanizmusok és platformok létrehozásával, amik megkönnyítik számukra a formális részvételt a klímapolitikai döntéshozatalban.
Hiszen az Alfa generáció az, amely a legkevésbé járult hozzá az éghajlati válsághoz, de a legtöbb a vesztenivalója, ha tovább fokozódik.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
