Akár 29-szer több hőhullámot is átélhet élete során a legfiatalabb generáció, mint amennyit a korábbi felmenőik

A 2020-ban született emberek 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt – elsősorban hőhullámokat – fognak átélni életük során, mint az 1960-ban születettek, még ha a jelenlegi klímapolitikai ígéreteket teljesítik is az országok - szerepel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tanulmányában, amit a Másfélfok cikke is feldolgozott.

A globális felmelegedés jelenleg 1,1 Celsius-foknál tart, ennek következményeként már most is intenzívebb hőhullámok, aszályok, hirtelen nagy mennyiségű csapadékok, villámárvizek alakulnak ki világszerte és nálunk, Magyarországon is. A szélsőséges időjárási események a mezőgazdaság mellett az egészségre is hatással vannak, melyektől épp a legfiatalabb, a kialakult helyzetért legkevésbé sem felelő legfiatalabb generáció szenvedhet majd élete során.

A Másfélfok három fiktív személy alakján keresztül vizsgálta meg a generációs különbségeket a klímaváltozás által felerősített kockázatok és tehermegosztás szempontjából, melynek célja nem a generációs ellentétek kiélezése, hanem a veszélyekre és a cselekvés fontosságára való felhívás.

Marika néni, Marcsi és Marcsika

Marika néni 1963-ban született Magyarországon, így a (késő) Boomer generációba tartozik. Lánya, az 1990-ben született Marcsi már az Y korosztály tagja, a 2017-ben született, iskolába készülő Marcsika pedig a legfiatalabb Alfa generáció képviselője. Rajtuk keresztül szemléltetik, milyen hatással lesz a klímaváltozás a generációk életére, ha a globális felmelegededés mértékét sikerül a 1,5 alatt tartani, és akkor is, ha nem.

Ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor a század végére a globális felmelegedés várhatóan eléri a 3,5°C-ot. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás gyors ütemben tovább fokozódik a 21. század során, és a legfiatalabb Alfa generációt képviselő Marcsika élete során várhatóan közel 29-szer több hőhullámot és 7-szer több aszályt fog megtapasztalni, mint szépszülei vagy korábbi felmenői

- írják.

Ugyanakkor nem csak a legfiatalabbaknak, de az idősebb generációknak is több szélsőséges időjárási eseménnyel kell megküzdeniük, mint azoknak, akik a klímaváltozás előtt éltek. Marcsi 13-szor, Marika néni pedig „csak” 5-ször több hőhullámot fog átélni élete során. Aszályból pedig Marcsinak 4-szer és Marika néninek 3-szor több jut, mint a korábbi generációknak.

Nem sokkal bár, de némileg jobb a helyzet, ha a kibocsátásokat az országok a 2030-ig szóló klímacéljaikkal összhangban csökkentenék, és így a század végére 2,4°C-kal emelkedne a globális átlaghőmérséklet. Az Alfa korosztály nagy része megérheti ezt, ami azt jelenti, hogy életük során a 29 helyett 24-szer több hőhullámot élnének át. Ha pedig a Párizsi Megállapodással összhangban arra törekedne a világ, hogy 1,5 °C-nál korlátozza a globális felmelegedést, akkor a ma még 6 éves Marcsika „csak” 13-szor több hőhullámot tapasztalna meg élete során, ami még mindig sok kockázatot jelent, de azért lényegesen kevesebbet, mint a semmi.

 

Még rosszabbak a számok Afrikában, ahol Marcsi generációja 27-szer, Marcsikáé pedig már 50-szer több hőhullámot tapasztalhat majd meg a jövőben.

Óriási a különbség a karbon-költségvetés már elfogyasztott és még rendelkezésre álló részeinek aránya, illetve a fennmaradó rész elosztása a generációk és az országok között is. Ha ugyanis 1,5 fokban szeretnénk korlátozni a globális felmelegedést, a karbon-költségvetésünk többségét már feléltük, de a veszélyesebb 2 fokot választva sincs már túl sok a teljes fogyasztás eléréséig, így a fiataloknak anélkül kellene leélni az életük nagy részét, hogy jelentős mértékben hozzájárulnának a globális kibocsátáshoz, és így lényegesen kevesebbet költhetnek a karbon-költségvetésből, mint amennyit az idősebb generációk élvezhettek. Marcsika mindössze a nyolcadát annak, mint ami még nagymamájának, Marika néninek jutott.

Törekednek a megoldásra

Annak ellenére, hogy nem ők tehetnek róla, a fiatalabb korosztály törekszik leginkább a klímaválság megoldására, aminek kezeléséért személyesen is felelősnek tartják magukat. Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint ugyanis a 15–24 év közötti válaszadók nagyobb valószínűséggel (44%) mondták, hogy személyesen felelősek a klímaváltozás kezeléséért, mint az 55 év felettiek (37%), de a 25–39 év közöttiek korcsoportja az is, amely a legnagyobb arányban tett konkrét lépéseket (66% szemben az 55 év felettiek 61%-ával) a helyzet megoldására.

Éppen ezért nélkülözhetetlen lenne őket is bevonni a megoldás keresésébe. A Save the Children kapcsolódó jelentése pedig azt is sürgeti, hogy egyenrangú felekként ismerjék el a most még kisgyerekeket a klímaválság kezelésében gyermekbarát mechanizmusok és platformok létrehozásával, amik megkönnyítik számukra a formális részvételt a klímapolitikai döntéshozatalban.

Hiszen az Alfa generáció az, amely a legkevésbé járult hozzá az éghajlati válsághoz, de a legtöbb a vesztenivalója, ha tovább fokozódik.