Hiába ők felelnek a legkevésbé a globális felmelegedésért és a klímaváltozásért, az Alfa generáció szenvedheti el leginkább a klímaváltozás súlyos veszélyeit. Még sincsenek törekvések arra, hogy a helyzet megoldásába őket is bevonják.
A 2020-ban született emberek 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt – elsősorban hőhullámokat – fognak átélni életük során, mint az 1960-ban születettek, még ha a jelenlegi klímapolitikai ígéreteket teljesítik is az országok - szerepel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tanulmányában, amit a Másfélfok cikke is feldolgozott.
A globális felmelegedés jelenleg 1,1 Celsius-foknál tart, ennek következményeként már most is intenzívebb hőhullámok, aszályok, hirtelen nagy mennyiségű csapadékok, villámárvizek alakulnak ki világszerte és nálunk, Magyarországon is. A szélsőséges időjárási események a mezőgazdaság mellett az egészségre is hatással vannak, melyektől épp a legfiatalabb, a kialakult helyzetért legkevésbé sem felelő legfiatalabb generáció szenvedhet majd élete során.
A Másfélfok három fiktív személy alakján keresztül vizsgálta meg a generációs különbségeket a klímaváltozás által felerősített kockázatok és tehermegosztás szempontjából, melynek célja nem a generációs ellentétek kiélezése, hanem a veszélyekre és a cselekvés fontosságára való felhívás.
Marika néni, Marcsi és Marcsika
Marika néni 1963-ban született Magyarországon, így a (késő) Boomer generációba tartozik. Lánya, az 1990-ben született Marcsi már az Y korosztály tagja, a 2017-ben született, iskolába készülő Marcsika pedig a legfiatalabb Alfa generáció képviselője. Rajtuk keresztül szemléltetik, milyen hatással lesz a klímaváltozás a generációk életére, ha a globális felmelegededés mértékét sikerül a 1,5 alatt tartani, és akkor is, ha nem.
Ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor a század végére a globális felmelegedés várhatóan eléri a 3,5°C-ot. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás gyors ütemben tovább fokozódik a 21. század során, és a legfiatalabb Alfa generációt képviselő Marcsika élete során várhatóan közel 29-szer több hőhullámot és 7-szer több aszályt fog megtapasztalni, mint szépszülei vagy korábbi felmenői
- írják.
Ugyanakkor nem csak a legfiatalabbaknak, de az idősebb generációknak is több szélsőséges időjárási eseménnyel kell megküzdeniük, mint azoknak, akik a klímaváltozás előtt éltek. Marcsi 13-szor, Marika néni pedig „csak” 5-ször több hőhullámot fog átélni élete során. Aszályból pedig Marcsinak 4-szer és Marika néninek 3-szor több jut, mint a korábbi generációknak.
Nem sokkal bár, de némileg jobb a helyzet, ha a kibocsátásokat az országok a 2030-ig szóló klímacéljaikkal összhangban csökkentenék, és így a század végére 2,4°C-kal emelkedne a globális átlaghőmérséklet. Az Alfa korosztály nagy része megérheti ezt, ami azt jelenti, hogy életük során a 29 helyett 24-szer több hőhullámot élnének át. Ha pedig a Párizsi Megállapodással összhangban arra törekedne a világ, hogy 1,5 °C-nál korlátozza a globális felmelegedést, akkor a ma még 6 éves Marcsika „csak” 13-szor több hőhullámot tapasztalna meg élete során, ami még mindig sok kockázatot jelent, de azért lényegesen kevesebbet, mint a semmi.
Óriási a különbség a karbon-költségvetés már elfogyasztott és még rendelkezésre álló részeinek aránya, illetve a fennmaradó rész elosztása a generációk és az országok között is. Ha ugyanis 1,5 fokban szeretnénk korlátozni a globális felmelegedést, a karbon-költségvetésünk többségét már feléltük, de a veszélyesebb 2 fokot választva sincs már túl sok a teljes fogyasztás eléréséig, így a fiataloknak anélkül kellene leélni az életük nagy részét, hogy jelentős mértékben hozzájárulnának a globális kibocsátáshoz, és így lényegesen kevesebbet költhetnek a karbon-költségvetésből, mint amennyit az idősebb generációk élvezhettek. Marcsika mindössze a nyolcadát annak, mint ami még nagymamájának, Marika néninek jutott.
Törekednek a megoldásra
Annak ellenére, hogy nem ők tehetnek róla, a fiatalabb korosztály törekszik leginkább a klímaválság megoldására, aminek kezeléséért személyesen is felelősnek tartják magukat. Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint ugyanis a 15–24 év közötti válaszadók nagyobb valószínűséggel (44%) mondták, hogy személyesen felelősek a klímaváltozás kezeléséért, mint az 55 év felettiek (37%), de a 25–39 év közöttiek korcsoportja az is, amely a legnagyobb arányban tett konkrét lépéseket (66% szemben az 55 év felettiek 61%-ával) a helyzet megoldására.
Éppen ezért nélkülözhetetlen lenne őket is bevonni a megoldás keresésébe. A Save the Children kapcsolódó jelentése pedig azt is sürgeti, hogy egyenrangú felekként ismerjék el a most még kisgyerekeket a klímaválság kezelésében gyermekbarát mechanizmusok és platformok létrehozásával, amik megkönnyítik számukra a formális részvételt a klímapolitikai döntéshozatalban.
Hiszen az Alfa generáció az, amely a legkevésbé járult hozzá az éghajlati válsághoz, de a legtöbb a vesztenivalója, ha tovább fokozódik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
