Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kormányzó Fidesz 2022. áprilisi földcsuszamlásszerű győzelmét követően, amely Orbán Viktor negyedik egymást követő miniszterelnöki ciklusához vezetett, számos médiaorgánum leépítésbe kezdett, néhány nagy cím pedig megszüntette a nyomtatott kiadást.
– kezdi bevezetését a Reuters Institute for The Study Of Journalism magyarországi elemzésében a Digital News Report-ban, amit évente ad ki az Oxfordi Egyetem újságíró kutatóintézete.
Az elemzés szerint 2022-ben komoly változások zajlottak le a magyar médiapiacon, amit a választások kimenetele és az infláció is nagyban befolyásolt. A választásokat követően komoly leépítések voltak megfigyelhetőek a sajtóban. Így történt ez a KESMA kormánypárti médiakonglomerátumnál is, ami több mint 400 kiadvánnyal rendelkezik. Számos lapnak megszűnt a nyomtatott kiadása, mint a Magyar Hírlapnak, ami már csak online működik, míg a kormánybarát Pesti TV-t minden formában megszüntették, de számos, a kormánnyal nem egyértelműen együttműködő médium is csökkentette a költségeit.
A Reuters szerint a médiaorgánumok bezárása közvetlenül a választások után azt mutatja, hogy a kormány a médiát politikai eszköznek tekinti. Ezt az is alátámasztja, hogy a kormányon lévő párt a médiastratégiájában komoly hangsúlyt fektetett a közösségi médiára. Ennek ékes példája a Megafon, egy olyan konzervatív közösségi média inkubátor, ami kormánypárti véleményvezérek képzését végzi.
Hiányzik a bizalom
A felmérés szerint Magyarországon az emberek hírekbe vetett általános bizalma mindössze 25%, amivel a vizsgált 46 ország közül az utolsó előtti helyezést értük el. Ehhez erősen hozzátartozik az oroszországi eseményekkel kapcsolatos félreinformálás és a „dollár média” negatív reklámozása. A bizalom csökkenése mellett a legtöbb médiaorgánum eléréseinek száma is alacsonyabb lett.
Megnézték összesítve a TV, rádió és nyomtatott sajtó heti eléréseinek arányát is. Hetente, vagy több mint 3 naponta egy héten a tíz legkeresettebb csatorna rangsorban a következő:
- RTL (41%)
- TV2 (27%)
- ATV (23%)
- Retro Rádió (17%)
- Rádió 1 (15%)
- HírTV (15%)
- Blikk (13%)
- MTV (12%)
- HVG (12%)
- DunaTV (11%)
Ugyanennek a kategóriának az online népszerűségi rangsora így alakult:
- index.hu (35%)
- 24.hu (34%)
- origo.hu (29%)
- telex.hu (27%)
- 444.hu (26%)
- hvg.hu (24%)
- rtl.hu (22%)
- portfolio.hu (17%)
- atv.hu (16%)
- tv2.hu (15%)
2016 óta nem változott, hogy melyik a legnépszerűbb hírforrás a magyarok számára. 2023-ban is a polgárok elsődlegesen online tájékozódnak a hírekről (85%), míg a TV-ből való informálódás már csak a harmadik helyen van 51%-kal, amit a közösségi média előzött meg 61%-os aránnyal. A legalacsonyabban a nyomtatott sajtó áll, ami még 2016-ban 27%-os használatot mutatott, mostanra ez az arány lecsökkent 7%-ra. Emellett az is kiderült, hogy a magyarok 9%-a fizet csak elő online hírekre.
A hírekbe vetett általános bizalom nagyon alacsony, mindössze 25%-os bizalmi szintet mértek a kutatás során. A válaszadók politikai beállítottsága alapján is megfigyelték az arányokat. A jobboldali válaszadók 36%-ban, míg a baloldaliak 28%-ban bíznak meg a hírekben. A kutatás szerint a HVG és az RTL orgánumai maradtak továbbra is a legmegbízhatóbbak.
A legnépszerűbb márkák bizalmi eredményei:
- HVG (51%)
- RTL (50%)
- telex.hu (44%)
- ATV (43%)
- 24.hu (42%)
- 444.hu (38%)
- Index.hu (38%)
- Regionális és lokális újságok (34%)
- HírTV (32%)
- Népszava (32%)
- Origo.hu (32%)
A világsajtó szólásszabadsági indexe Magyarországon 72 pont, ami sajnos még a felét sem éri el a maximális 180-as pontszámnak.
A közösségi médián keresztüli hírfogasztás aránya:
- Facebook 76% (53% hírek)
- YouTube 72% (28% hírek)
- Facebook Messenger 65% (12% hírek)
- TikTok 28% (28% hírek)
- Instagram 34% (7% hírek)
- Twitter 12% (5% hírek)
