Az Oxford Egyetem Reuters Újságíró Kutatóintézete kiadta az éves Digital News Report-ot, melynek célja, hogy megtudják, milyenek a különböző országok hírfogyasztási szokásai. Ebben összesen 46 országot értékeltek, amiben Magyarország is szerepel.
A kormányzó Fidesz 2022. áprilisi földcsuszamlásszerű győzelmét követően, amely Orbán Viktor negyedik egymást követő miniszterelnöki ciklusához vezetett, számos médiaorgánum leépítésbe kezdett, néhány nagy cím pedig megszüntette a nyomtatott kiadást.
– kezdi bevezetését a Reuters Institute for The Study Of Journalism magyarországi elemzésében a Digital News Report-ban, amit évente ad ki az Oxfordi Egyetem újságíró kutatóintézete.
Az elemzés szerint 2022-ben komoly változások zajlottak le a magyar médiapiacon, amit a választások kimenetele és az infláció is nagyban befolyásolt. A választásokat követően komoly leépítések voltak megfigyelhetőek a sajtóban. Így történt ez a KESMA kormánypárti médiakonglomerátumnál is, ami több mint 400 kiadvánnyal rendelkezik. Számos lapnak megszűnt a nyomtatott kiadása, mint a Magyar Hírlapnak, ami már csak online működik, míg a kormánybarát Pesti TV-t minden formában megszüntették, de számos, a kormánnyal nem egyértelműen együttműködő médium is csökkentette a költségeit.
A Reuters szerint a médiaorgánumok bezárása közvetlenül a választások után azt mutatja, hogy a kormány a médiát politikai eszköznek tekinti. Ezt az is alátámasztja, hogy a kormányon lévő párt a médiastratégiájában komoly hangsúlyt fektetett a közösségi médiára. Ennek ékes példája a Megafon, egy olyan konzervatív közösségi média inkubátor, ami kormánypárti véleményvezérek képzését végzi.
Hiányzik a bizalom
A felmérés szerint Magyarországon az emberek hírekbe vetett általános bizalma mindössze 25%, amivel a vizsgált 46 ország közül az utolsó előtti helyezést értük el. Ehhez erősen hozzátartozik az oroszországi eseményekkel kapcsolatos félreinformálás és a „dollár média” negatív reklámozása. A bizalom csökkenése mellett a legtöbb médiaorgánum eléréseinek száma is alacsonyabb lett.
Megnézték összesítve a TV, rádió és nyomtatott sajtó heti eléréseinek arányát is. Hetente, vagy több mint 3 naponta egy héten a tíz legkeresettebb csatorna rangsorban a következő:
Ugyanennek a kategóriának az online népszerűségi rangsora így alakult:
2016 óta nem változott, hogy melyik a legnépszerűbb hírforrás a magyarok számára. 2023-ban is a polgárok elsődlegesen online tájékozódnak a hírekről (85%), míg a TV-ből való informálódás már csak a harmadik helyen van 51%-kal, amit a közösségi média előzött meg 61%-os aránnyal. A legalacsonyabban a nyomtatott sajtó áll, ami még 2016-ban 27%-os használatot mutatott, mostanra ez az arány lecsökkent 7%-ra. Emellett az is kiderült, hogy a magyarok 9%-a fizet csak elő online hírekre.
A hírekbe vetett általános bizalom nagyon alacsony, mindössze 25%-os bizalmi szintet mértek a kutatás során. A válaszadók politikai beállítottsága alapján is megfigyelték az arányokat. A jobboldali válaszadók 36%-ban, míg a baloldaliak 28%-ban bíznak meg a hírekben. A kutatás szerint a HVG és az RTL orgánumai maradtak továbbra is a legmegbízhatóbbak.
A legnépszerűbb márkák bizalmi eredményei:
A világsajtó szólásszabadsági indexe Magyarországon 72 pont, ami sajnos még a felét sem éri el a maximális 180-as pontszámnak.
A közösségi médián keresztüli hírfogasztás aránya:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
