Zsinórban hatodik alkalommal lett Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország viszont csak az 51. helyen szerepel.
A Gallup Intézet évente megjelenő, 109 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek. A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia Svájc, Luxemburg és Új-Zéland követi. Magyarország mindössze a lista 51. helyét szerezte meg, ami azt jelenti, hogy nálunk még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 34. és 24. helyét szerezték meg.
A világ két legboldogtalanabb országa egyébként idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.
A jelentéssel kapcsolatban a hvg.hu azt írja, a rangsort összeállító kutatók szerint az emberek boldogságérzete a koronavírus-járvány ellenére „figyelemre méltóan rugalmas" maradt: a 2020 és 2022 között mért átlagok pont olyan magasak, mint a járványt megelőző években.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
