Indul az új tanév Afganisztánban: vajon visszatérhetnek a nők az oktatásba?

Március 21-én indul az új tanév Afganisztánban. A jótékonysági szervezetek szerint létfontosságú, hogy a lányok és nők minél hamarabb újra részesülhessenek az oktatásban.

  • Eduline

Megnőhet a szegénység, a gyermekházasságok száma és az erőszak is Afganisztánban, ha nem engedik vissza a lányokat az oktatásba - világított rá Olivier Franchi, a Save The Children nevű szervezet igazgatója.

Korábban már többször is beszámoltunk róla, hogy a tálibok 2021-es hatalomátvételét követően a hatodik osztály feletti lányokat és nőket kitiltották az oktatásból többek között kulturális viszonyokra, a vallásra, és a "nemek keveredésének" tiltására hivatkozva. Bár a tálib vezetés intézkedését az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett más muszlim országok, például Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és még Irán vezetője is elítélte, hiszen az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít", a korlátozást egyelőre nem vonták vissza, így az Afganisztánban élő nők már több mint 18 hónapja nem részesülhetnek oktatásban

Az új tanév kezdetének alkalmából most a Save The Children jótékonysági szervezete hívta fel a figyelmet arra, miért fontos nem csak a nőknek, de az országnak és a társadalomnak is a lányok középiskolai és egyetemi oktatása.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője. Franchi szerint létfontosságú, hogy az új tanév kezdetével a lányok is visszatérhessenek az oktatásba, a tanulmányaik megszakítása ugyanis végzetes lehet az ország és a társadalom fejlődésére nézve.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.