A Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint a 12-34 évesek 24 százaléka nem biztonságos erővel hallgat zenét: globálisan 0,67 és 1,35 milliárd tizenévest fenyeget halláskárosodás.
Biztonságos hangerő bevezetésére sürgetik a kormányokat azok a kutatók, akik a British Medical Journal Global Health című folyóiratban számoltak be a fiatalok zenehallgatási szokásaikat felmérő tanulmányukról – írja az MTI.
A brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a 12-34 év közöttiek 24 százaléka nem biztonságos hangerővel hallgat zenét az olyan készülékeken, mint a telefonok, valamint fej- és fülhallgatók, 48 százalékuk pedig gyakran megy olyan helyekre is, ahol túl nagy a zaj.
A nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, akár rendszeres, akár egyszeri alkalommal történik, a hallórendszer fizikai károsodását okozhatja, ami átmeneti vagy állandó fülzúgás és/vagy a hallás megváltozása formájában jelentkezik
- figyelmeztetnek.
A WHO becslése szerint manapság körülbelül 430 millió, különböző korosztályokba tartozó halláskárosodott él a világon, zenehallgatási szokásaik miatt a legnagyobb veszélyben mégis a fiatalok vannak, akiknek később akár az egész életére is kihathat a halláskárosodás.
Ezt bizonyítja a Dél-Karolinai Egyetem tudósai által készített kutatás is, mely során harminchárom, több mint 19 ezer embert érintő tanulmányt elemeztek. Bár az elismerték, hogy a demográfiai tényezőket, és a zenehallgatásra vonatkozó, országonként eltérő szabályozások alakulását nem vették figyelembe, az eredményeik alapján mégis úgy számoltak, hogy globálisan 0,67 milliárd és 1,35 milliárd közé tehető azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek a száma, akiket halláskárosodás veszélyeztet. Hogy ezt megelőzzék, az egész világon biztonságos hallgatási szokásokat ösztönző irányelvek bevezetésére van szükség.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
