Megdöbbentő, de majdnem egymilliárd ember hallása van veszélyben

A Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint a 12-34 évesek 24 százaléka nem biztonságos erővel hallgat zenét: globálisan 0,67 és 1,35 milliárd tizenévest fenyeget halláskárosodás.

  • Eduline/MTI

Biztonságos hangerő bevezetésére sürgetik a kormányokat azok a kutatók, akik a British Medical Journal Global Health című folyóiratban számoltak be a fiatalok zenehallgatási szokásaikat felmérő tanulmányukról – írja az MTI.

A brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a 12-34 év közöttiek 24 százaléka nem biztonságos hangerővel hallgat zenét az olyan készülékeken, mint a telefonok, valamint fej- és fülhallgatók, 48 százalékuk pedig gyakran megy olyan helyekre is, ahol túl nagy a zaj.

A nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, akár rendszeres, akár egyszeri alkalommal történik, a hallórendszer fizikai károsodását okozhatja, ami átmeneti vagy állandó fülzúgás és/vagy a hallás megváltozása formájában jelentkezik

- figyelmeztetnek.

A WHO becslése szerint manapság körülbelül 430 millió, különböző korosztályokba tartozó halláskárosodott él a világon, zenehallgatási szokásaik miatt a legnagyobb veszélyben mégis a fiatalok vannak, akiknek később akár az egész életére is kihathat a halláskárosodás.

Ezt bizonyítja a Dél-Karolinai Egyetem tudósai által készített kutatás is, mely során harminchárom, több mint 19 ezer embert érintő tanulmányt elemeztek. Bár az elismerték, hogy a demográfiai tényezőket, és a zenehallgatásra vonatkozó, országonként eltérő szabályozások alakulását nem vették figyelembe, az eredményeik alapján mégis úgy számoltak, hogy globálisan 0,67 milliárd és 1,35 milliárd közé tehető azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek a száma, akiket halláskárosodás veszélyeztet. Hogy ezt megelőzzék, az egész világon biztonságos hallgatási szokásokat ösztönző irányelvek bevezetésére van szükség.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.