Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint a 12-34 évesek 24 százaléka nem biztonságos erővel hallgat zenét: globálisan 0,67 és 1,35 milliárd tizenévest fenyeget halláskárosodás.
Biztonságos hangerő bevezetésére sürgetik a kormányokat azok a kutatók, akik a British Medical Journal Global Health című folyóiratban számoltak be a fiatalok zenehallgatási szokásaikat felmérő tanulmányukról – írja az MTI.
A brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a 12-34 év közöttiek 24 százaléka nem biztonságos hangerővel hallgat zenét az olyan készülékeken, mint a telefonok, valamint fej- és fülhallgatók, 48 százalékuk pedig gyakran megy olyan helyekre is, ahol túl nagy a zaj.
A nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, akár rendszeres, akár egyszeri alkalommal történik, a hallórendszer fizikai károsodását okozhatja, ami átmeneti vagy állandó fülzúgás és/vagy a hallás megváltozása formájában jelentkezik
- figyelmeztetnek.
A WHO becslése szerint manapság körülbelül 430 millió, különböző korosztályokba tartozó halláskárosodott él a világon, zenehallgatási szokásaik miatt a legnagyobb veszélyben mégis a fiatalok vannak, akiknek később akár az egész életére is kihathat a halláskárosodás.
Ezt bizonyítja a Dél-Karolinai Egyetem tudósai által készített kutatás is, mely során harminchárom, több mint 19 ezer embert érintő tanulmányt elemeztek. Bár az elismerték, hogy a demográfiai tényezőket, és a zenehallgatásra vonatkozó, országonként eltérő szabályozások alakulását nem vették figyelembe, az eredményeik alapján mégis úgy számoltak, hogy globálisan 0,67 milliárd és 1,35 milliárd közé tehető azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek a száma, akiket halláskárosodás veszélyeztet. Hogy ezt megelőzzék, az egész világon biztonságos hallgatási szokásokat ösztönző irányelvek bevezetésére van szükség.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.