Megdöbbentő, de majdnem egymilliárd ember hallása van veszélyben

A Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint a 12-34 évesek 24 százaléka nem biztonságos erővel hallgat zenét: globálisan 0,67 és 1,35 milliárd tizenévest fenyeget halláskárosodás.

  • Eduline/MTI

Biztonságos hangerő bevezetésére sürgetik a kormányokat azok a kutatók, akik a British Medical Journal Global Health című folyóiratban számoltak be a fiatalok zenehallgatási szokásaikat felmérő tanulmányukról – írja az MTI.

A brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a 12-34 év közöttiek 24 százaléka nem biztonságos hangerővel hallgat zenét az olyan készülékeken, mint a telefonok, valamint fej- és fülhallgatók, 48 százalékuk pedig gyakran megy olyan helyekre is, ahol túl nagy a zaj.

A nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, akár rendszeres, akár egyszeri alkalommal történik, a hallórendszer fizikai károsodását okozhatja, ami átmeneti vagy állandó fülzúgás és/vagy a hallás megváltozása formájában jelentkezik

- figyelmeztetnek.

A WHO becslése szerint manapság körülbelül 430 millió, különböző korosztályokba tartozó halláskárosodott él a világon, zenehallgatási szokásaik miatt a legnagyobb veszélyben mégis a fiatalok vannak, akiknek később akár az egész életére is kihathat a halláskárosodás.

Ezt bizonyítja a Dél-Karolinai Egyetem tudósai által készített kutatás is, mely során harminchárom, több mint 19 ezer embert érintő tanulmányt elemeztek. Bár az elismerték, hogy a demográfiai tényezőket, és a zenehallgatásra vonatkozó, országonként eltérő szabályozások alakulását nem vették figyelembe, az eredményeik alapján mégis úgy számoltak, hogy globálisan 0,67 milliárd és 1,35 milliárd közé tehető azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek a száma, akiket halláskárosodás veszélyeztet. Hogy ezt megelőzzék, az egész világon biztonságos hallgatási szokásokat ösztönző irányelvek bevezetésére van szükség.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.