A Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint a 12-34 évesek 24 százaléka nem biztonságos erővel hallgat zenét: globálisan 0,67 és 1,35 milliárd tizenévest fenyeget halláskárosodás.
Biztonságos hangerő bevezetésére sürgetik a kormányokat azok a kutatók, akik a British Medical Journal Global Health című folyóiratban számoltak be a fiatalok zenehallgatási szokásaikat felmérő tanulmányukról – írja az MTI.
A brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a 12-34 év közöttiek 24 százaléka nem biztonságos hangerővel hallgat zenét az olyan készülékeken, mint a telefonok, valamint fej- és fülhallgatók, 48 százalékuk pedig gyakran megy olyan helyekre is, ahol túl nagy a zaj.
A nem biztonságos hangerejű zenehallgatás, akár rendszeres, akár egyszeri alkalommal történik, a hallórendszer fizikai károsodását okozhatja, ami átmeneti vagy állandó fülzúgás és/vagy a hallás megváltozása formájában jelentkezik
- figyelmeztetnek.
A WHO becslése szerint manapság körülbelül 430 millió, különböző korosztályokba tartozó halláskárosodott él a világon, zenehallgatási szokásaik miatt a legnagyobb veszélyben mégis a fiatalok vannak, akiknek később akár az egész életére is kihathat a halláskárosodás.
Ezt bizonyítja a Dél-Karolinai Egyetem tudósai által készített kutatás is, mely során harminchárom, több mint 19 ezer embert érintő tanulmányt elemeztek. Bár az elismerték, hogy a demográfiai tényezőket, és a zenehallgatásra vonatkozó, országonként eltérő szabályozások alakulását nem vették figyelembe, az eredményeik alapján mégis úgy számoltak, hogy globálisan 0,67 milliárd és 1,35 milliárd közé tehető azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek a száma, akiket halláskárosodás veszélyeztet. Hogy ezt megelőzzék, az egész világon biztonságos hallgatási szokásokat ösztönző irányelvek bevezetésére van szükség.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
