Egyre rosszabbul bírják az egyetemmel járó stresszt a hallgatók, és ezzel az intézményeknek is foglalkozniuk kell

Az 1995 után született hallgatók nehezebben dolgozzák fel az egyetemmel járó stresszt, mint az idősebbek. Erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is fel kell készülniük – derült ki egy friss kutatásból.

  • Szabó Fruzsina

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói 2004 és 2020 között végeztek kutatást, ebben az 1981 és 1995 között, valamint az 1995 és 2012 között született hallgatókra fókuszáltak. Összesen 4731 elsőévest kérdeztek meg az ország különböző felsőoktatási intézményeiből.

Abból indultak ki, hogy az egyetemisták bőven küzdenek kihívásokkal, például időhiánnyal, túlterheltséggel, egy részük a tökéletesre törekvéssel. Ezek stresszforrások, amelyek gyakran a tanulást is gátolja. Az ELTE PPK kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hallgatók mennyire tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel.

A résztvevők a szemeszter elején egy ún. pszichológiai immunkompetencia kérdőívet töltöttek ki. „A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ilyenek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll. Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik” – olvasható az egyetem oldalán.

A két csoport – az 1981 és 1995 között Y, valamint az 1995 és 2012 között született Z generáció – válaszainak elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy erős bennük a tudás iránti vágy, az Y-hoz hasonlóan a Z generáció is nagyon kíváncsi, de kevésbé kitartó. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a számítógép előtt nőttek fel, és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el. Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak” – idézték Takács Ritát, a Frontiers in Psychology szaklapban megjelent tanulmány első szerzőjét.

Az eredmények szerint a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben, mint az idősebbek. „Tehát nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák, és ez a társas kapcsolataikra is kihat. Esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség” – hívják fel a figyelmet a kutatók.A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a hallgatók pszichés ellenálló képessége az évek során csökken, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyek támogatják az önszabályozási képességeiket, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.