Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az 1995 után született hallgatók nehezebben dolgozzák fel az egyetemmel járó stresszt, mint az idősebbek. Erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is fel kell készülniük – derült ki egy friss kutatásból.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói 2004 és 2020 között végeztek kutatást, ebben az 1981 és 1995 között, valamint az 1995 és 2012 között született hallgatókra fókuszáltak. Összesen 4731 elsőévest kérdeztek meg az ország különböző felsőoktatási intézményeiből.
Abból indultak ki, hogy az egyetemisták bőven küzdenek kihívásokkal, például időhiánnyal, túlterheltséggel, egy részük a tökéletesre törekvéssel. Ezek stresszforrások, amelyek gyakran a tanulást is gátolja. Az ELTE PPK kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hallgatók mennyire tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel.
A résztvevők a szemeszter elején egy ún. pszichológiai immunkompetencia kérdőívet töltöttek ki. „A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ilyenek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll. Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik” – olvasható az egyetem oldalán.
A két csoport – az 1981 és 1995 között Y, valamint az 1995 és 2012 között született Z generáció – válaszainak elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy erős bennük a tudás iránti vágy, az Y-hoz hasonlóan a Z generáció is nagyon kíváncsi, de kevésbé kitartó. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a számítógép előtt nőttek fel, és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el. Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak” – idézték Takács Ritát, a Frontiers in Psychology szaklapban megjelent tanulmány első szerzőjét.
Az eredmények szerint a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben, mint az idősebbek. „Tehát nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák, és ez a társas kapcsolataikra is kihat. Esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség” – hívják fel a figyelmet a kutatók.A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a hallgatók pszichés ellenálló képessége az évek során csökken, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyek támogatják az önszabályozási képességeiket, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.