Az 1995 után született hallgatók nehezebben dolgozzák fel az egyetemmel járó stresszt, mint az idősebbek. Erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is fel kell készülniük – derült ki egy friss kutatásból.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói 2004 és 2020 között végeztek kutatást, ebben az 1981 és 1995 között, valamint az 1995 és 2012 között született hallgatókra fókuszáltak. Összesen 4731 elsőévest kérdeztek meg az ország különböző felsőoktatási intézményeiből.
Abból indultak ki, hogy az egyetemisták bőven küzdenek kihívásokkal, például időhiánnyal, túlterheltséggel, egy részük a tökéletesre törekvéssel. Ezek stresszforrások, amelyek gyakran a tanulást is gátolja. Az ELTE PPK kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hallgatók mennyire tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel.
A résztvevők a szemeszter elején egy ún. pszichológiai immunkompetencia kérdőívet töltöttek ki. „A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ilyenek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll. Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik” – olvasható az egyetem oldalán.
A két csoport – az 1981 és 1995 között Y, valamint az 1995 és 2012 között született Z generáció – válaszainak elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy erős bennük a tudás iránti vágy, az Y-hoz hasonlóan a Z generáció is nagyon kíváncsi, de kevésbé kitartó. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a számítógép előtt nőttek fel, és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el. Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak” – idézték Takács Ritát, a Frontiers in Psychology szaklapban megjelent tanulmány első szerzőjét.
Az eredmények szerint a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben, mint az idősebbek. „Tehát nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák, és ez a társas kapcsolataikra is kihat. Esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség” – hívják fel a figyelmet a kutatók.A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a hallgatók pszichés ellenálló képessége az évek során csökken, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyek támogatják az önszabályozási képességeiket, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
