Közeleg a őszi óraátállítás: vajon ez lesz az utolsó?

A Magyar Alvás Szövetség szerint az energiaválság miatt kérdésessé vált az általánosan érvényben lévő standard időszámítás.

  • Eduline

Az utóbbi években folyamatosan téma az óraátállítás eltörlése, és egy egységes időszámítás bevezetése az Európai Unióban. A téli időszámítás közeledtével ismét előkerült a mutatók tekergetésének kérdése: a Magyar Alvás Szövetség szerint

elképzelhető, hogy az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.

Az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat - idézi a szövetség közleményét az Index.

Lesz egységes időszámítás vagy sem?

Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a téli és a nyári időszámítás közötti váltás eltörlését. Az országok 2019 helyett 2021-től álltak volna át az új rendszerre, azonban ez tovább csúszik.

"A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak az óraátállítást illetően és ennek következtében az előrehaladás az ügy tekintetében jelentős kihívásokkal szembesült mindig is" - írta korábban az Igazságügyi Minisztérium egy képviselő kérdésére. „Nincs napirenden a kérdés, hogy ha eltörölnék az óraátállítást, akkor a téli vagy a nyári időzónát válasszuk-e” - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet és a háború is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. Ez viszont nem biztos, hogy jó választás,

ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.