A Magyar Alvás Szövetség szerint az energiaválság miatt kérdésessé vált az általánosan érvényben lévő standard időszámítás.
Az utóbbi években folyamatosan téma az óraátállítás eltörlése, és egy egységes időszámítás bevezetése az Európai Unióban. A téli időszámítás közeledtével ismét előkerült a mutatók tekergetésének kérdése: a Magyar Alvás Szövetség szerint
elképzelhető, hogy az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.
Az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat - idézi a szövetség közleményét az Index.
Lesz egységes időszámítás vagy sem?
Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a téli és a nyári időszámítás közötti váltás eltörlését. Az országok 2019 helyett 2021-től álltak volna át az új rendszerre, azonban ez tovább csúszik.
"A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak az óraátállítást illetően és ennek következtében az előrehaladás az ügy tekintetében jelentős kihívásokkal szembesült mindig is" - írta korábban az Igazságügyi Minisztérium egy képviselő kérdésére. „Nincs napirenden a kérdés, hogy ha eltörölnék az óraátállítást, akkor a téli vagy a nyári időzónát válasszuk-e” - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet és a háború is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. Ez viszont nem biztos, hogy jó választás,
ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”
- mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
