Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

- mondja az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára átállítani az órákat, arról azonban a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna.

Miért nem jó, ha a nyári időszámításra állnánk át?

Pedig a szakemberek szerint nem ez lenne a jó döntés. „Mivel nem az egyenlítőn élünk, a tél és a nyár nem azonos, így olyan időszámítás sem létezik, amely egyszerre lenne, kompromisszumoktól mentesen és egyformán jó télen és nyáron is” – mondja Bódizs Róbert, hozzátéve: Magyarország földrajzi helyzetének megfelel a téli, azaz a standard időszámítás, így ez lenne az optimális. „Kimutatták, hogy minél nyugatabbra van egy ország az adott időzónán belül, annál később kelnek az emberek, annál később kezdődik az iskola és a munkaidő, és később is ebédelnek. Spanyolországban és Franciaországban – ahol ugyanannyit mutatnak az órák, mint Budapesten, de sokkal nyugatabbra vannak – a mi fogalmaink szerint éjszakába nyúlnak a napi rutintevékenységek. Tehát az emberek, ha módjuk van rá, a napot követik és nem az óráikat. Ha ez így van, akkor minden bizonnyal mi is ezt tesszük, és az óráinkat a nap delelésekor kellene délre állítanunk.” – mondja Bódizs Róbert.

Ha az ország a téli időszámításra állna át, nyáron nagyon korán kelne fel a nap, a szakember szerint ebben az időszakban azonban a legtöbben szabadságon vannak, a diákoknak nyári szünet van, így talán kevesebbeket érintene negatívan a korai napkelte. Ezzel szemben, ha az ország a nyári időszámítást állandósítaná, télen reggelente nagyon sokáig lenne sötét.

A biológiai ritmust vizsgáló szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a nyári időszámítást valójában soha nem szokjuk meg, nemzetközi kutatások alapján a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán általában 40 perccel alszunk kevesebbet, és bár később ez az „elvesztett” alvásidő 19 percre csökken, teljesen nem tűnik el. A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.

Mi lesz idén?

Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg. Tehát idén március 28-án még biztosan tekerünk egyet mutatókon. Azonban a távoktatás, járványhelyzet és az azzal járó bezártság idén jobban megviselheti majd az óraátállítást amúgy sem jól viselő életmódunkat.

„A korai iskolakezdés az óraátállítás kérdésének fontos pontja. Nagyon sok kamasz – aki már hónapok óta távoktatásban tanul – a lecsökkent természetes fény és a kevés szociális interakció miatt most "időtlenül" él. Azaz a korábbi rendszerek hiánya miatt most előfordulhat, hogy nincs olyan időtagoló napi rutinjuk, amely az egészséges mindennapokhoz kell. Bár átfogó kutatások erről nincsenek, tudományos tapasztalatokból azt lehet mondani, hogy nagyon sok diák még a megszokottnál is jobban eltolódott napi ritmusban él. Ami azt jelenti, hogy még később alszanak el, és ha egyáltalán le tudnak feküdni időben, akkor nem alszanak olyan jól, és reggel még nem térnek magukhoz” – mondja a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

Ha erre még ráteszünk egy lapáttal, és még korábban kell majd kelni, akkor tovább fog romlani a helyzet” – mondja a szakember.