Elakadtak a tárgyalások az óraátállítás eltörléséről, pedig az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára átállítani az órákat. Arról a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, a magyar kormány azonban – úgy tűnik – egyelőre kivár.
Március 28-án hajnali 2-kor 3 órára kell előtekerni az órákat, akkor kezdődik a nyári időszámítás – ám azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ez lesz-e az utolsó alkalom.
Az ugyanis még nem derült ki, hogy Magyarország melyik időszámítást választja - ennek meghatározása ugyanis az EU-tagállamok dolga. Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, született-e már döntés arról, melyik időszámításra áll át az ország 2021-ben, a tárca azonban csak annyit válaszolt, hogy az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg.
„A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – írták az Eduline kérdésére.
A bizonytalanságról árulkodik a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti nyilatkozata is – Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az óraátállítás eltörléséről szóló újságírói kérdésre mindössze annyit válaszolt, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna.
Egyébként az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg.
| Nemzetközi kitekintés - volt, ahol már ki is próbálták |
Van, ahol már jó ideje kísérleteznek az óraátállítás eltörlésével. Oroszországban tíz éve szüntették meg, az ország pedig a nyári időszámítást választotta. A változtatás azonban nem jött be, az egészségvédelmi bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy emiatt az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek, örökké fáradtak. Így három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt visszatértek az állandó téli időszámításhoz, vagyis óraátállítás továbbra sincs.  Európai Parlament Az Európai Parlament által végzett konzultáció eredménye alapján egyébként az emberek többsége inkább a nyári időszámítást választaná - nemcsak Magyarország, hanem Németország és Ausztria is. Érdekesség, hogy az „eredeti” időszámítás a téli, ettől tért el az ország, amikor elkezdtük átállítani az órákat. |
Melyik lenne az ideális?
A Magyar Alvás Szövetség az Eduline kérdésére úgy nyilatkozott, az álláspontjuk nem változott: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
