Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Campus Advidsor külföldi hallgatók értékelései alapján rangsorolta a világ egyetemvárosait. Budapest a középmezőnyben végzett.
A Campus Advisor oldalán eddig is sok véleményt lehetett olvasni a különböző országokban működő egyetemekről, főiskolákról, de most kiadtak egy hosszú, 2022-es listát is, méghozzá arról, hogy melyik városban a legjobb hallgatóként élni.
A harmincas listán Budapest a tizennegyedik helyen végzett, megelőzve Szingapúrt és Edinburgh-t is, a maximális öt pontból 4,31-et szerezve. Összesen hat kategóriában lehetett szavazni (a hallgatók kedvessége, árak, éjszakai élet, tömegközlekedés, felszereltség, közbiztonság), Budapest a legmagasabb pontszámot az éjszakai életért kapta (4,73).
„Budapest tökéletes város a diákoknak. Elképesztő az éjszakai élet (a Covid előtti időkben az volt), nagyjából olcsó és biztonságos a többi nagyvároshoz képest. Jó, ha szerzel néhány magyar barátot a tanulmányaid kezdetén, akik segítenek az adminisztratív feladatokban, de ezen kívül szuper hely egy külföldi hallgatónak: nagyon barátságos és nyüzsgő város” – idéz az oldal egy hallgatót.
Az első tízben ott van London, Prága és Berlin is, az első helyen pedig az ausztráliai Melbourne végzett.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.