Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tokió állami iskoláiban az 50-es években szüntették meg a nemek megkülönböztetését. Korábban a lányok alig néhány iskola közül választhattak és csak alacsonyabb színvonalú oktatást kaphattak – kevés idegen nyelvi és természettudományos órán vehettek részt, és gyakran a tananyag „lebutított” verzióját kapták.
A második világháború után bevezetett, és a mai napig érvényes szabály szerint az osztályok pontosan 50 százalékának fiúkból, szintén 50 százalékának pedig lányokból kell állniuk - írja a VICE. Az elején ennek hatására egyre több lány tanulhatott a fiúk mellett. A probléma akkor kezdődött, amikor a lányok elkezdtek jobb eredményeket elérni a teszteken, mint a fiúk. A különbség pedig akkorává nőtte, hogy a tokiói iskoláknak ma már lányokat kell megbuktatni, elutasítani a felvételi vizsgákon ahhoz, hogy fenntartsák a nemek egyenlő arányát.
Az 50-50 százalékos kvóta fenntartását úgy oldják meg a tokiói iskolák, hogy magasabb ponthatárokat állapítanak meg a lányoknak: akik nem tudják megugrani az irreális elvárásokat (az egyik intézménybe például hibátlan vizsgával és egy halom plusz ponttal lehetett csak bekerülni a lányoknak), azoknak be kell érniük az alacsonyabb színvonalú iskolákkal. Az iskolák vezetősége a kritikák ellenére sem hajlik a kvóták felszámolása felé, attól tartanak, hogy fordul a kocka és most a lányok kiváló eredményei veszélyeztetnék a fiúk oktatását.
A keleti országban az iskolázottság nagyban meghatározza a társadalomban betöltött státuszt, de az egyetemi felvételi még midnig a fiúknál népszerűbb. Ezt bizonyítja az is, hogy 2018-ban a Tokiói Egyetemen a hallgatók mindössze 20 százalékát adták a nők – a matematikai és természettudományos szakokon pedig még ennél is kisebb arányban tanultak lányok.
