Megbuktatják a diáklányokat, így tartják fent a nemek egyenlő arányát a tokiói iskolákban

A rendelkezés korábban biztosította, hogy a lányok és a fiúk egyenlő arányban tanulhassanak az iskolákban, most viszont lányok százai hullanak ki az irreális elvárások miatt.

  • Bezzeg Hanna

Tokió állami iskoláiban az 50-es években szüntették meg a nemek megkülönböztetését. Korábban a lányok alig néhány iskola közül választhattak és csak alacsonyabb színvonalú oktatást kaphattak – kevés idegen nyelvi és természettudományos órán vehettek részt, és gyakran a tananyag „lebutított” verzióját kapták.

A második világháború után bevezetett, és a mai napig érvényes szabály szerint az osztályok pontosan 50 százalékának fiúkból, szintén 50 százalékának pedig lányokból kell állniuk - írja a VICE. Az elején ennek hatására egyre több lány tanulhatott a fiúk mellett. A probléma akkor kezdődött, amikor a lányok elkezdtek jobb eredményeket elérni a teszteken, mint a fiúk. A különbség pedig akkorává nőtte, hogy a tokiói iskoláknak ma már lányokat kell megbuktatni, elutasítani a felvételi vizsgákon ahhoz, hogy fenntartsák a nemek egyenlő arányát.

Az 50-50 százalékos kvóta fenntartását úgy oldják meg a tokiói iskolák, hogy magasabb ponthatárokat állapítanak meg a lányoknak: akik nem tudják megugrani az irreális elvárásokat (az egyik intézménybe például hibátlan vizsgával és egy halom plusz ponttal lehetett csak bekerülni a lányoknak), azoknak be kell érniük az alacsonyabb színvonalú iskolákkal. Az iskolák vezetősége a kritikák ellenére sem hajlik a kvóták felszámolása felé, attól tartanak, hogy fordul a kocka és most a lányok kiváló eredményei veszélyeztetnék a fiúk oktatását.

A keleti országban az iskolázottság nagyban meghatározza a társadalomban betöltött státuszt, de az egyetemi felvételi még midnig a fiúknál népszerűbb. Ezt bizonyítja az is, hogy 2018-ban a Tokiói Egyetemen a hallgatók mindössze 20 százalékát adták a nők – a matematikai és természettudományos szakokon pedig még ennél is kisebb arányban tanultak lányok.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.