Indul az újabb szavazás: döntsétek el, melyik Budapest legkülönlegesebb egyetemi épülete

Egy 50 éves atomreaktor a város közepén, egy monumentális épület a Duna partján, amelyben száz évvel ezelőtt még vasúti vágány is volt, és az ország egyik legmagasabb épülete. Cikksorozatunk második részében újabb tíz különleges egyetemi épületet mutatunk nektek – ezúttal Budapesten néztünk körül. A következő egy hétben szavazhattok is arra az épületre, amelyet a legszebbnek/legérdekesebbnek találtok.

  • Eduline

Gólyavár

Az ELTE Múzeum körúti campusának legkülönlegesebb épülete a 130 éves Gólyavár, amely kívülről úgy fest, mint egy kisebb kastély, belülről azonban két hatalmas előadót lehet találni benne (egy ideig az egyik volt az ország legnagyobb előadóterme). A nevét onnan kapta, hogy annak idején a Műegyetem elsőévesei, vagyis a gólyák előadásait tartották ott, az 1920-as években nyomda működött az épületben, az utóbbi években pedig ismét egyetemi előadásokat, diplomaosztókat és (bónusz infó) esküvőket tartanak a Gólyavárban. 

A Corvinus főépülete

Vagyis az egykori Fővámház. A monumentális épületben (majdnem egy hektár az alapterülete) eredetileg vámhivatal, pénzügyigazgatóság, bányatermék-igazgatóság működött, de a környék is egészen más volt az építkezéskor, az 1870-es években, mint most: ez a rész akkor még külvárosi területnek számított, és még a híd sem állt. Az épület földszintjén még egy 146 méter hosszú vasúti vágány is volt, ott érkezett a  vámolandó áru. 

Fazekas István

A Zeneakadémia

A Zeneakadémia főépülete előtt állva nem is sejtenénk, mennyire különlegesek a belső terek. Itt van a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme, de a nagyterem nem csak emiatt lenyűgöző (nem magyarázzuk tovább, itt egy fotó), de már az előcsarnokban egymást érik az érdekes részletek. Itt van például huszonkét gömb, az egyikben a hagyomány szerint a „zene szelleme” lakik, ezeket a vizsgák előtt meg szokták érinteni a hallgatók, állítólag szerencsét hoznak.

A Semmelweis elméleti tömbje

Hivatalos nevén a Nagyvárad téri Elméleti Tömb, amely már 43 éves, de még mindig ez az ország legmagasabb középülete: egészen pontosan 89 méteres. De a 22 emeletes tömb nem csak erről híres: minden évben itt tartják az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt, az indulók 30 kilogrammos felszerelésben futnak fel a legfelső emeletre. A nyertes kevesebb mint 3 perc alatt szokta megtenni a 461 lépcsőfokot.

Máté Péter

A „Kandó-mozdony”

Bár nem épület, de nem maradhat le a listáról a „Kandó-mozdony” sem. A Bécsi úti (vasúti szakértőknek mondjuk: V43-as) mozdony ikonikus eleme az Óbudai Egyetem campusának. Itt egyébként 1983 óta állt mozdony, de korábban egy másik típus. Nem véletlenül a Kandó-kar előtt találtak neki helyet: Kandó Kálmán zseniális fejlesztőmérnök volt, a vasútvillamosításban központi szerepet játszott.

A Műegyetem tanreaktora

Egy atomreaktor, amely ötven éve áll a város közepén, mégis csak kevesen tudnak róla. Érdemes egyszer megnézni kívülről és belülről is. 1967-ben kezdték el építeni. Az oktatás 1971-től indult az oktatás, de a reaktort csak 1973-ban nyilvánították egyetemi intézetté - nemcsak BME hallgatói járhattak ide gyakorlatra, hanem minden olyan egyetem diákjai, ahol erre igény volt.

MTI

A MOME campusa

Nehéz lenne kiemelni egy épületet, mert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felújított-átépített campusán bőven van látnivaló. Van itt modern, szocreál és klasszicista épület is – utóbbi a campus legrégebbi épülete. A Gond-űző nyaralónak épült valamikor a 19. század közepén, a környék első klasszicista pihenőháza volt.

A Pázmány jogi karának épülete

A Szentkirályi utcában járunk, nehéz lenne nem észrevenni a háromemeletes palotát, amely nem egyetemnek épült. Annak idején a könyvkiadással foglalkozó Szent István Társulat székháza volt (ezért van a homlokzaton egy Szent István-szobor) és itt működött a nyomda is. Van itt kápolna, különleges lépcsősor, de a legnagyobb tér a galériás-karzatos díszterem.

Az SZFE Vas utcai épülete

Valószínűleg nincs olyan ember Magyarországon, aki ne látta volna legalább egyszer a színművészeti Vas utcai épületét – itt zajlott ugyanis a 70 napig tartó egyetemfoglalás. Az épületnek egyébként érdekes a története, sokáig kevesen tudták, hogy az Ódry-színpad eredetileg református templomnak épült, hét évig istentiszteleteket tartottak ott.

MTI / Koszticsák Szilárd

A budai arborétum

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának legizgalmasabb része nem is egy épület – sokkal inkább az azt körülvevő arborétum. Itt van például az ország legidősebb perzsafája és libanoni tölgye (és mivel a II. világháború idején több bombatámadás is érte, néhány idősebb fa törzse ma is rejt aknaszilánkokat), de üvegházak, sziklakertek, megszámlálhatatlan növényfaj.

És akkor jöjjön a lényeg: itt szavazhattok július 12-ig.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.