Egy 50 éves atomreaktor a város közepén, egy monumentális épület a Duna partján, amelyben száz évvel ezelőtt még vasúti vágány is volt, és az ország egyik legmagasabb épülete. Cikksorozatunk második részében újabb tíz különleges egyetemi épületet mutatunk nektek – ezúttal Budapesten néztünk körül. A következő egy hétben szavazhattok is arra az épületre, amelyet a legszebbnek/legérdekesebbnek találtok.
Gólyavár
Az ELTE Múzeum körúti campusának legkülönlegesebb épülete a 130 éves Gólyavár, amely kívülről úgy fest, mint egy kisebb kastély, belülről azonban két hatalmas előadót lehet találni benne (egy ideig az egyik volt az ország legnagyobb előadóterme). A nevét onnan kapta, hogy annak idején a Műegyetem elsőévesei, vagyis a gólyák előadásait tartották ott, az 1920-as években nyomda működött az épületben, az utóbbi években pedig ismét egyetemi előadásokat, diplomaosztókat és (bónusz infó) esküvőket tartanak a Gólyavárban.
A Corvinus főépülete
Vagyis az egykori Fővámház. A monumentális épületben (majdnem egy hektár az alapterülete) eredetileg vámhivatal, pénzügyigazgatóság, bányatermék-igazgatóság működött, de a környék is egészen más volt az építkezéskor, az 1870-es években, mint most: ez a rész akkor még külvárosi területnek számított, és még a híd sem állt. Az épület földszintjén még egy 146 méter hosszú vasúti vágány is volt, ott érkezett a vámolandó áru.
A Zeneakadémia
A Zeneakadémia főépülete előtt állva nem is sejtenénk, mennyire különlegesek a belső terek. Itt van a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme, de a nagyterem nem csak emiatt lenyűgöző (nem magyarázzuk tovább, itt egy fotó), de már az előcsarnokban egymást érik az érdekes részletek. Itt van például huszonkét gömb, az egyikben a hagyomány szerint a „zene szelleme” lakik, ezeket a vizsgák előtt meg szokták érinteni a hallgatók, állítólag szerencsét hoznak.
A Semmelweis elméleti tömbje
Hivatalos nevén a Nagyvárad téri Elméleti Tömb, amely már 43 éves, de még mindig ez az ország legmagasabb középülete: egészen pontosan 89 méteres. De a 22 emeletes tömb nem csak erről híres: minden évben itt tartják az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt, az indulók 30 kilogrammos felszerelésben futnak fel a legfelső emeletre. A nyertes kevesebb mint 3 perc alatt szokta megtenni a 461 lépcsőfokot.
A „Kandó-mozdony”
Bár nem épület, de nem maradhat le a listáról a „Kandó-mozdony” sem. A Bécsi úti (vasúti szakértőknek mondjuk: V43-as) mozdony ikonikus eleme az Óbudai Egyetem campusának. Itt egyébként 1983 óta állt mozdony, de korábban egy másik típus. Nem véletlenül a Kandó-kar előtt találtak neki helyet: Kandó Kálmán zseniális fejlesztőmérnök volt, a vasútvillamosításban központi szerepet játszott.
A Műegyetem tanreaktora
Egy atomreaktor, amely ötven éve áll a város közepén, mégis csak kevesen tudnak róla. Érdemes egyszer megnézni kívülről és belülről is. 1967-ben kezdték el építeni. Az oktatás 1971-től indult az oktatás, de a reaktort csak 1973-ban nyilvánították egyetemi intézetté - nemcsak BME hallgatói járhattak ide gyakorlatra, hanem minden olyan egyetem diákjai, ahol erre igény volt.
A MOME campusa
Nehéz lenne kiemelni egy épületet, mert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felújított-átépített campusán bőven van látnivaló. Van itt modern, szocreál és klasszicista épület is – utóbbi a campus legrégebbi épülete. A Gond-űző nyaralónak épült valamikor a 19. század közepén, a környék első klasszicista pihenőháza volt.
A Pázmány jogi karának épülete
A Szentkirályi utcában járunk, nehéz lenne nem észrevenni a háromemeletes palotát, amely nem egyetemnek épült. Annak idején a könyvkiadással foglalkozó Szent István Társulat székháza volt (ezért van a homlokzaton egy Szent István-szobor) és itt működött a nyomda is. Van itt kápolna, különleges lépcsősor, de a legnagyobb tér a galériás-karzatos díszterem.
Az SZFE Vas utcai épülete
Valószínűleg nincs olyan ember Magyarországon, aki ne látta volna legalább egyszer a színművészeti Vas utcai épületét – itt zajlott ugyanis a 70 napig tartó egyetemfoglalás. Az épületnek egyébként érdekes a története, sokáig kevesen tudták, hogy az Ódry-színpad eredetileg református templomnak épült, hét évig istentiszteleteket tartottak ott.
A budai arborétum
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának legizgalmasabb része nem is egy épület – sokkal inkább az azt körülvevő arborétum. Itt van például az ország legidősebb perzsafája és libanoni tölgye (és mivel a II. világháború idején több bombatámadás is érte, néhány idősebb fa törzse ma is rejt aknaszilánkokat), de üvegházak, sziklakertek, megszámlálhatatlan növényfaj.
És akkor jöjjön a lényeg: itt szavazhattok július 12-ig.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
