Káros lehet a túl sok videójáték? Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Most a vírus ideje alatt sokkal többet vagyunk otthon, a gyerekek többsége otthon tanul. Sokkal többet ülnek a diákok a számítógép előtt és lehet, hogy a videójátékok világában is több időt töltenek. De milyen hatással lehet ez rájuk?

  • Eduline

Mi történik, ha valaki napi 4 órát játszik egy játékkal?

Meglepő eredmény született az Oxfordi Egyetemen, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik az emberrel, ha sokáig játszik egy videojátékkal – írja a hvg.hu.

Legtöbbször arról lehet olvasni, hogy a videójátékoknak sok káros a hatása, de akadnak kivételek is. Nemrég például egy kifejezetten ADHD-s gyerekeknek kifejlesztett játékot gyógyszeres kezelésnek minősítettek Amerikában.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megerősítették, hogy valóban nem feltétlenül baj, ha valaki viszonylag sokat játszik. Az Oxford Internet Institute két játék hatását vizsgálta. A fejlesztők névtelen adatokat osztottak meg a szakemberekkel arról, hogy meddig játszottak a játékosok, ezeket pedig egy-egy kérdőívhez csatolták, amelyben a hogylétük felől érdeklődtek a kutatók.

Összesen 3274 játékos válaszolt a kérdésekre, mindannyian 18 éven felüliek voltak. A kutatás vezetője szerint azok, akik naponta négy órán át játszottak az egyik kísérletben részt vevő játékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem játszottak ennyit. Kiemelte, hogy ez az eredmény azért is érdekes, mert elmúlt negyven év kutatási eredményei főként arról szóltak, hogy minél tovább játszik valaki egy játékkal, annál boldogtalanabb. Szerinte azért kaptak most más eredményt, mert ezekben a játékokban kapcsolatba lehet lépni más játékosokkal is, ez pedig kihatással lehet a közérzetére.

Kiderült még egy érdekes dolog a kutatásból, mégpedig az, hogy akik kifejezetten stresszoldásra használták a játékot, sokkal kevésbé érezték magukat boldognak attól, hogy játszhattak. A szakember elmondta, hogy jóvel részletesebben tudnánk tanulmányozni a játékok hatásait, ha több játékfejlesztő cég adatai állnának rendelkezésre. Szerinte l meg tudnánk érteni, milyen mechanizmus működik az online bullying (zaklatás) mögött, vagy épp hogyan létesülnek új barátságok a kibertérben.

Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás

Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter