Most a vírus ideje alatt sokkal többet vagyunk otthon, a gyerekek többsége otthon tanul. Sokkal többet ülnek a diákok a számítógép előtt és lehet, hogy a videójátékok világában is több időt töltenek. De milyen hatással lehet ez rájuk?
Mi történik, ha valaki napi 4 órát játszik egy játékkal?
Meglepő eredmény született az Oxfordi Egyetemen, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik az emberrel, ha sokáig játszik egy videojátékkal – írja a hvg.hu.
Legtöbbször arról lehet olvasni, hogy a videójátékoknak sok káros a hatása, de akadnak kivételek is. Nemrég például egy kifejezetten ADHD-s gyerekeknek kifejlesztett játékot gyógyszeres kezelésnek minősítettek Amerikában.
Az Oxfordi Egyetem kutatói megerősítették, hogy valóban nem feltétlenül baj, ha valaki viszonylag sokat játszik. Az Oxford Internet Institute két játék hatását vizsgálta. A fejlesztők névtelen adatokat osztottak meg a szakemberekkel arról, hogy meddig játszottak a játékosok, ezeket pedig egy-egy kérdőívhez csatolták, amelyben a hogylétük felől érdeklődtek a kutatók.
Összesen 3274 játékos válaszolt a kérdésekre, mindannyian 18 éven felüliek voltak. A kutatás vezetője szerint azok, akik naponta négy órán át játszottak az egyik kísérletben részt vevő játékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem játszottak ennyit. Kiemelte, hogy ez az eredmény azért is érdekes, mert elmúlt negyven év kutatási eredményei főként arról szóltak, hogy minél tovább játszik valaki egy játékkal, annál boldogtalanabb. Szerinte azért kaptak most más eredményt, mert ezekben a játékokban kapcsolatba lehet lépni más játékosokkal is, ez pedig kihatással lehet a közérzetére.
Kiderült még egy érdekes dolog a kutatásból, mégpedig az, hogy akik kifejezetten stresszoldásra használták a játékot, sokkal kevésbé érezték magukat boldognak attól, hogy játszhattak. A szakember elmondta, hogy jóvel részletesebben tudnánk tanulmányozni a játékok hatásait, ha több játékfejlesztő cég adatai állnának rendelkezésre. Szerinte l meg tudnánk érteni, milyen mechanizmus működik az online bullying (zaklatás) mögött, vagy épp hogyan létesülnek új barátságok a kibertérben.
Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás
Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
