Káros lehet a túl sok videójáték? Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Most a vírus ideje alatt sokkal többet vagyunk otthon, a gyerekek többsége otthon tanul. Sokkal többet ülnek a diákok a számítógép előtt és lehet, hogy a videójátékok világában is több időt töltenek. De milyen hatással lehet ez rájuk?

  • Eduline

Mi történik, ha valaki napi 4 órát játszik egy játékkal?

Meglepő eredmény született az Oxfordi Egyetemen, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik az emberrel, ha sokáig játszik egy videojátékkal – írja a hvg.hu.

Legtöbbször arról lehet olvasni, hogy a videójátékoknak sok káros a hatása, de akadnak kivételek is. Nemrég például egy kifejezetten ADHD-s gyerekeknek kifejlesztett játékot gyógyszeres kezelésnek minősítettek Amerikában.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megerősítették, hogy valóban nem feltétlenül baj, ha valaki viszonylag sokat játszik. Az Oxford Internet Institute két játék hatását vizsgálta. A fejlesztők névtelen adatokat osztottak meg a szakemberekkel arról, hogy meddig játszottak a játékosok, ezeket pedig egy-egy kérdőívhez csatolták, amelyben a hogylétük felől érdeklődtek a kutatók.

Összesen 3274 játékos válaszolt a kérdésekre, mindannyian 18 éven felüliek voltak. A kutatás vezetője szerint azok, akik naponta négy órán át játszottak az egyik kísérletben részt vevő játékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem játszottak ennyit. Kiemelte, hogy ez az eredmény azért is érdekes, mert elmúlt negyven év kutatási eredményei főként arról szóltak, hogy minél tovább játszik valaki egy játékkal, annál boldogtalanabb. Szerinte azért kaptak most más eredményt, mert ezekben a játékokban kapcsolatba lehet lépni más játékosokkal is, ez pedig kihatással lehet a közérzetére.

Kiderült még egy érdekes dolog a kutatásból, mégpedig az, hogy akik kifejezetten stresszoldásra használták a játékot, sokkal kevésbé érezték magukat boldognak attól, hogy játszhattak. A szakember elmondta, hogy jóvel részletesebben tudnánk tanulmányozni a játékok hatásait, ha több játékfejlesztő cég adatai állnának rendelkezésre. Szerinte l meg tudnánk érteni, milyen mechanizmus működik az online bullying (zaklatás) mögött, vagy épp hogyan létesülnek új barátságok a kibertérben.

Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás

Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna