Káros lehet a túl sok videójáték? Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Most a vírus ideje alatt sokkal többet vagyunk otthon, a gyerekek többsége otthon tanul. Sokkal többet ülnek a diákok a számítógép előtt és lehet, hogy a videójátékok világában is több időt töltenek. De milyen hatással lehet ez rájuk?

  • Eduline

Mi történik, ha valaki napi 4 órát játszik egy játékkal?

Meglepő eredmény született az Oxfordi Egyetemen, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik az emberrel, ha sokáig játszik egy videojátékkal – írja a hvg.hu.

Legtöbbször arról lehet olvasni, hogy a videójátékoknak sok káros a hatása, de akadnak kivételek is. Nemrég például egy kifejezetten ADHD-s gyerekeknek kifejlesztett játékot gyógyszeres kezelésnek minősítettek Amerikában.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megerősítették, hogy valóban nem feltétlenül baj, ha valaki viszonylag sokat játszik. Az Oxford Internet Institute két játék hatását vizsgálta. A fejlesztők névtelen adatokat osztottak meg a szakemberekkel arról, hogy meddig játszottak a játékosok, ezeket pedig egy-egy kérdőívhez csatolták, amelyben a hogylétük felől érdeklődtek a kutatók.

Összesen 3274 játékos válaszolt a kérdésekre, mindannyian 18 éven felüliek voltak. A kutatás vezetője szerint azok, akik naponta négy órán át játszottak az egyik kísérletben részt vevő játékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem játszottak ennyit. Kiemelte, hogy ez az eredmény azért is érdekes, mert elmúlt negyven év kutatási eredményei főként arról szóltak, hogy minél tovább játszik valaki egy játékkal, annál boldogtalanabb. Szerinte azért kaptak most más eredményt, mert ezekben a játékokban kapcsolatba lehet lépni más játékosokkal is, ez pedig kihatással lehet a közérzetére.

Kiderült még egy érdekes dolog a kutatásból, mégpedig az, hogy akik kifejezetten stresszoldásra használták a játékot, sokkal kevésbé érezték magukat boldognak attól, hogy játszhattak. A szakember elmondta, hogy jóvel részletesebben tudnánk tanulmányozni a játékok hatásait, ha több játékfejlesztő cég adatai állnának rendelkezésre. Szerinte l meg tudnánk érteni, milyen mechanizmus működik az online bullying (zaklatás) mögött, vagy épp hogyan létesülnek új barátságok a kibertérben.

Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás

Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.