Káros lehet a túl sok videójáték? Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Most a vírus ideje alatt sokkal többet vagyunk otthon, a gyerekek többsége otthon tanul. Sokkal többet ülnek a diákok a számítógép előtt és lehet, hogy a videójátékok világában is több időt töltenek. De milyen hatással lehet ez rájuk?

  • Eduline

Mi történik, ha valaki napi 4 órát játszik egy játékkal?

Meglepő eredmény született az Oxfordi Egyetemen, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik az emberrel, ha sokáig játszik egy videojátékkal – írja a hvg.hu.

Legtöbbször arról lehet olvasni, hogy a videójátékoknak sok káros a hatása, de akadnak kivételek is. Nemrég például egy kifejezetten ADHD-s gyerekeknek kifejlesztett játékot gyógyszeres kezelésnek minősítettek Amerikában.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megerősítették, hogy valóban nem feltétlenül baj, ha valaki viszonylag sokat játszik. Az Oxford Internet Institute két játék hatását vizsgálta. A fejlesztők névtelen adatokat osztottak meg a szakemberekkel arról, hogy meddig játszottak a játékosok, ezeket pedig egy-egy kérdőívhez csatolták, amelyben a hogylétük felől érdeklődtek a kutatók.

Összesen 3274 játékos válaszolt a kérdésekre, mindannyian 18 éven felüliek voltak. A kutatás vezetője szerint azok, akik naponta négy órán át játszottak az egyik kísérletben részt vevő játékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem játszottak ennyit. Kiemelte, hogy ez az eredmény azért is érdekes, mert elmúlt negyven év kutatási eredményei főként arról szóltak, hogy minél tovább játszik valaki egy játékkal, annál boldogtalanabb. Szerinte azért kaptak most más eredményt, mert ezekben a játékokban kapcsolatba lehet lépni más játékosokkal is, ez pedig kihatással lehet a közérzetére.

Kiderült még egy érdekes dolog a kutatásból, mégpedig az, hogy akik kifejezetten stresszoldásra használták a játékot, sokkal kevésbé érezték magukat boldognak attól, hogy játszhattak. A szakember elmondta, hogy jóvel részletesebben tudnánk tanulmányozni a játékok hatásait, ha több játékfejlesztő cég adatai állnának rendelkezésre. Szerinte l meg tudnánk érteni, milyen mechanizmus működik az online bullying (zaklatás) mögött, vagy épp hogyan létesülnek új barátságok a kibertérben.

Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás

Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.