Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

  • Eduline

Jelentősen emelkedtek az albérletek árai az európai országokban. A Spotahome összegzése szerint a máltai Vallettában 11,1 százalékkal drágábban lehet már albérlethez jutni az előző év azonos időszakához képest, ami 942 fontot jelent átlagban - szúrta ki a 24.hu.

A litvániai Vilniusban 10, a lengyelországi Varsóban 9,2, a dániai Koppenhágában 8,7, a svédországi Stockholmban 7,4, a görögországi Athénban 6,9 százalékos emelkedés figyelhető meg. Ezzel szemben Budapesten figyelhető meg a legnagyobb visszaesés: 2,8 százalékkal lettek olcsóbbak az albérletek tavaly augusztushoz képest.

Korábban már mi is írtunk róla, hogy február óta 10 százalékkal csökkent átlagosan a budapesti albérletek ára, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Azt is megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten szeretnétek lakást bérelni - erről itt írtunk.

Inkább koliba költöznétek?

Nemrég összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról. Ha pedig nem tudjátok eldönteni, hogy kollégiumba vagy albréletbe költözzetek, akkor olvassátok el a leggyakoribb pro és kontra érvekről szóló cikkünket.

Pár hasznos tipp albérletkeresőknek - így nem lesz káosz a lakásvadászat

Ősztől albérletben tervezitek az egyetemi éveitek kezdetét? Összeszedtünk pár hasznos tippet azoknak, akik most keresnek először kiadó lakást - ezekre érdemes figyelni már az elején.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.