Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

  • Eduline

Jelentősen emelkedtek az albérletek árai az európai országokban. A Spotahome összegzése szerint a máltai Vallettában 11,1 százalékkal drágábban lehet már albérlethez jutni az előző év azonos időszakához képest, ami 942 fontot jelent átlagban - szúrta ki a 24.hu.

A litvániai Vilniusban 10, a lengyelországi Varsóban 9,2, a dániai Koppenhágában 8,7, a svédországi Stockholmban 7,4, a görögországi Athénban 6,9 százalékos emelkedés figyelhető meg. Ezzel szemben Budapesten figyelhető meg a legnagyobb visszaesés: 2,8 százalékkal lettek olcsóbbak az albérletek tavaly augusztushoz képest.

Korábban már mi is írtunk róla, hogy február óta 10 százalékkal csökkent átlagosan a budapesti albérletek ára, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Azt is megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten szeretnétek lakást bérelni - erről itt írtunk.

Inkább koliba költöznétek?

Nemrég összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról. Ha pedig nem tudjátok eldönteni, hogy kollégiumba vagy albréletbe költözzetek, akkor olvassátok el a leggyakoribb pro és kontra érvekről szóló cikkünket.

Pár hasznos tipp albérletkeresőknek - így nem lesz káosz a lakásvadászat

Ősztől albérletben tervezitek az egyetemi éveitek kezdetét? Összeszedtünk pár hasznos tippet azoknak, akik most keresnek először kiadó lakást - ezekre érdemes figyelni már az elején.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.