Így kaphat egy óvodai NOKS-dolgozó pedagógusbért
Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.
Azok a gyerekek, akik az ajánlott napi egy óránál többet néznek képernyőket, a fehérállomány lassabban fejlődik, ez pedig azért probléma, mert a fehérállomány fontos szerepet játszik a nyelvtanulás, az olvasás és a kognitív képességek fejlődésében - derült ki a JAMA Network amerikai orvostudományi lapjában megjelent kutatásból, írta meg az Index.
A kutatás során MRI-vel vizsgáltak három és öt év közötti gyerekeket. Az eredményekből az látszódott, akik túl sokat néztek tv-t, használtak telefont, számítógépet vagy tabletet, nekik kevésbé volt fejlett a fehérállományuk társaiknál. Az MRI mellett folytatott tesztek is arra következtettek, hogy a sok képernyőnézés hozzájárult a gyengébb olvasási képességhez, a kevésbé kifejező nyelvhasználathoz és a gyengébb gyors tárgymegnevezési teszteredményekhez is.
Változik az iskolaérettség felmérésének módja: vizsgálatot indított az ombudsman
Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.
Az agy márpedig az első öt évben fejlődik a leggyorsabban. Ebben a korban a legformázhatóbb, mindent magába szív, – magyarázta John Hutton, a Cincinnati Gyermekkórház orvosa és kutatója. A fehérállomány szerkezetének fejlesztése és felépülése olvasással, zenetanulással, sőt akár zsonglőrködéssel is elérhető - tették hozzá.
A felmérésben részt vevők 90 százaléka már egy éves korára felhasználóvá vált. Szüleik bevallása szerint naponta átlagosan két órát töltenek képernyő előtt, de volt köztük olyan, aki öt órán át mobilozott - írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tanulási nehézséget okoz a túl sok tévé és a kevés meseolvasás? Ezektől (is) függ az iskolaérettség
Sok olyan óvodás van, aki kimarad az olvasás, a történetmesélés élményéből. A kutatások szerint ők kevésbé lesznek később motiváltak az olvasásra, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd tanulási nehézségekkel. Ez azzal is összefügghet, hogy akinek rendszeresen mesélnek, azzal valószínűleg többet is beszélgetnek, játszanak a szülők, és ez fordítva is igaz - mondta az Eduline-nak Kovácsné Kelemen Anikó óvodapszichológus, aki az iskolaérettségről, a túlzásba vitt "képernyőzés" hatásairól is beszélt.
