A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.
Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése véget vethet annak a sokak szerint méltánytalan gyakorlatnak, amely során a munkáltatók megspórolták a végkielégítést az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál - írja a Telex.
A MASZSZ beszámolója szerint számos cég évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy fizetés nélküli státuszba helyezi azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem képesek ellátni korábbi munkakörüket, és más feladatot sem biztosít számukra. Így a dolgozók sem fizetést, sem távolléti díjat, sem pedig állásidőre járó juttatásokat nem kapnak, miközben elveszítik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogviszonyukat is.A szakszervezet ezt a módszert „totális kivéreztetésként” írja le, amely arra kényszeríti a dolgozókat, hogy maguktól mondjanak fel, megspórolva a cégeknek a végkielégítés kifizetését. Mindezt a 2022-es Munka törvénykönyve-módosítás tette lehetővé, amely megengedte az ilyen „parkolópályára” helyezést.Az Alkotmánybíróság azonban egy konkrét ügy kapcsán úgy határozott, hogy ez az eljárás törvénytelen, ami pedig azt jelenti, hogy a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell a foglalkoztatást, akár az adott munkakör módosításával, akár más pozíció felajánlásával. Ha ez nem lehetséges, akkor a felmondás esetén végkielégítést kell fizetniük.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
