Hány éves korig jár a táppénz a szülőnek, ha beteg a gyereke?

A 12 éven aluli gyerek megbetegedése esetén a szülő kérhet gyermekápolási táppénzt. Mutatjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Gyermekápolási táppénzt (GYÁP) a biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülők kaphatnak, abban az esetben, ha a 12 évesnél fiatalabb beteg gyerekük ápolása miatt keresőképtelenné válnak – olvasható a Magyar Államkincstár oldalán.

A gyermekápolási táppénz feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, amelynek alapjai a következők:

  • a fennálló biztosítási jogviszony,
  • a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A táppénz összege függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól is. Erről pontosabb leírást itt olvashattok.

Meddig jár a gyermekápolási táppénz?

A folyósítás időtartama elsősorban a beteg gyerek életkorától függ. Valamint attól, hogy a kérvényező szülő egyedül neveli-e a beteg gyereket. A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

  • 1 évesnél fiatalabb gyerek szoptatása, ápolása címén a gyermek 1 éves koráig időbeli korlátozás nélkül
  • 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyerek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap (egyedülálló szülőnek 168 naptári nap)
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42 (egyedülálló szülőnek 84 naptári nap)
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14 (egyedülálló szülőnek 28 naptári nap)

Érdemes azt is tudni, hogy a közös háztartásban élő gyerek jogán mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a gyermekápolási táppénzre a jogszabályban meghatározott időtartamra. Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.