Jár családi pótlék az érettségi után?

A családi pótlék 12-25 ezer forint közötti összeg, a hiánya azonban számos családban feltűnhet.

  • Székács Linda

Számos családban felmerülhet a kérdés, hogy meddig jár a családi pótlék, ami mindössze havi 12 és 25 900 forint közötti összeg, mégis jelenthet némi segítséget, pláne az egyetemkezdés előtt, ami sok esetben költözéssel, lakáskereséssel és egyéb súlyos kiadásokkal jár.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.

Ez azt is jelenti, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár,  a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.

Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után ugyanakkor nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók azonban továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, és szükség lesz hozzá az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.

A részletekről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.