Orvosok és ápolónők: minden negyedik pályakezdő külföldön vállalna munkát

Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről.

  • Tóth Alexandra

A friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna egy másik országban – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss tanulmányából, amelyet a Felvi.hu-n tettek közzé. A legkevesebben a mesterszakos diplomával rendelkezők – például az egészségmenedzserek, egészségpszichológusok, fizioterapeuták, klinikai laboratóriumi kutatók – közül mennének más országba, a megkérdezettek 13 százaléka számolt be arról, hogy fontolgatja a külföldi munkavállalást.

A bizonytalanok aránya – akik a kutatóknak a „nem tudja eldönteni” választ adták a külföldi munkavállalási tervekről szóló kérdésre – is magas, több mint 30 százalékos az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek körében, míg a megkérdezettek 34,6 százaléka nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni, az alapszakosok 45, a mesterszakos diplomások 58 százaléka válaszolt ugyanígy.

A kutatók a nyelvtudásra is rákérdeztek: az orvosi- és egészségtudományi területen végzettek negyede saját bevallása szerint nagyon jól tud angolul, mindössze 6,2 százalékuk nem rendelkezik angolnyelv-ismerettel. Németből már rosszabbul állnak a pályakezdők, 9,6 százalékuknak van „nagyon jó” nyelvtudása, majdnem harmaduk viszont nem ismeri a nyelvet. A szakmai anyag felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jobb nyelvtudással rendelkeznek az alap- és osztatlan szakosoknál, illetve ők azok, akik tanulmányaik idején jóval magasabb arányban tanultak külföldön.

A megkérdezettek 9,3 százaléka egyébként már a válaszadáskor is külföldön dolgozott – többségük Németországban, Angliában, Ausztriában vagy Hollandiában.

A kutatás
A Frissdiplomás 2017 kutatásban összesen 1449 orvosi vagy egészségtudományi végzettséggel rendelkező pályakezdő vett részt – majdnem hatvan százalékuk alap- vagy mesterképzésen szerzett diplomát, 34 százalékuk pedig osztatlan szakon, vagyis általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomával helyezkedett el. A nemi arányok érdekesek: a válaszadóknak csak 20 százaléka férfi, alighanem az alapszakos diplomához kötött, hagyományosan nőinek tekintett szakmák miatt, mint amilyen az ápolás és betegellátás.

Miért mennek külföldre?

A külföldi munkavállalás egyik oka alighanem az alacsony itthoni fizetés: az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével, 21,7 százalékuk a „teljesen elégedetlen”, 29,5 százalékuk az „inkább elégedetlen” jelzőt használta. 47 százalékuk a szakmai előmenetellel, karrierépítési lehetőségekkel sincs teljesen kibékülve, minden tizedik diplomás a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét egyáltalán nem tartja megfelelőnek.

Hasonlóak az arányok az alapszakos végzettségűek körében is: a jövedelmüket 19,2 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartja, 33 százalékuk pedig „inkább elégedetlen”. A munka presztízsét érintő kérdésre adott válaszok negatívabbak, mint az orvosoknál, fogorvosoknál, gyógyszerészeknél: minden második megkérdezett „inkább elégedetlen” vagy „teljesen elégedetlen” választ adott a kutatóknak. A szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket az egészségügyi mesterszakot végzettek tartják a legjobbnak, 57 százalékuk pozitívan nyilatkozott erről.

Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.