A 2010/2011-es tanévben alapképzésre beiratkozóknak például a 31,5 százaléka lemorzsolódott, csak 66, 8 százalékuk fejezte be sikeresen a képzést, sőt már a 2016/2017-es tanév elsőéveseinek 19 százaléka is így járt. Az osztatlan, „klasszikus” orvostudományi képzéseken jobbak az arányok: a 2011/2012-es tanévben kezdőknek például a 17 százaléka morzsolódott le - derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelemzések legfrissebb számából.

A dentálhigiénikus alapképzésen a legmagasabb a lemorzsolódási arány, ott a hallgatók 67 százaléka félbehagyta a képzést, de a mentőtiszt, valamint az ápolás és betegellátás szakon is meghaladja a 40 százalékot. A legkevesebben az általános orvosi, a gyógytornász és a fogorvosi képzést hagyják ott.

Ezer orvos megy nyugdíjba 2020-ig

Pedig végzettekre nagy szükség lenne. A felsőoktatási stratégia 2016-os cselekvési tervében az áll, 2020-ig ezer orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész nyugdíjazására kell számítani. Ezt – a dokumentum a 2014-ben felvettek létszámával kalkulál – az egyetemet elkezdők száma meghaladja.

Az orvos- és egészségtudományi képzésekre jelentkezők száma valóban emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 11 ezret, az ápolás és betegellátás például a negyedik legnépszerűbb alapszak volt a több mint ötezer jelentkezővel, míg általános orvosnak több mint 2700-an, fogorvosnak 1215-en, gyógyszerésznek 1118-an jelentkeztek.

Ám azt a felsőoktatási stratégia is elismeri, hogy „a lemorzsolódás csökkentésével és egyéb szakpolitikai intézkedésekkel azonban tovább javulhatna a helyzet”. Nem véletlen, hogy már nemcsak a mester-, hanem az alapszakos ápolók is pályázhatnak a tanévenként akár 640 ezer forintos bevételt jelentő Mihalicza-ösztöndíjra – az ösztöndíjasoknak vállalniuk kell, hogy a végzést követő öt évből legalább két vagy három évig az állami egészségügyben dolgoznak majd.