szerző:
Eduline

Több egyetem és főiskola engedélyezte, sok hallgató pedig ki is használja a nyelvvizsga-amnesztiát: azok a diákok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át diplomájukat, 2016-ig nyelvvizsga helyett intézményi vizsgát is tehetnek. A legtöbb helyen ez csak pár ezer forinttal olcsóbb, mint a nyelvvizsgaközpontok által szervezett írásbeli és szóbeli, viszont a feladatok olykor-olykor könnyebbek.

©

A 2010-ben végzett hallgatók 25-30 százaléka - a becslések szerint körülbelül ennyi egyetemistának, főiskolásnak porosodik a tanulmányi osztályon a diplomája a nyelvvizsga hiánya miatt.

Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek vége óta több felsőoktatási intézményben feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma, akkor végzett ugyanis az első BA-/BSc-s évfolyam, nekik – a korábbi négy vagy öt évvel ellentétben – csak három, legfeljebb három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.

Az idei végzősökre még vonatkozik a kedvezmény

A parlament 2011 decemberében bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára: azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat.

Ehhez intézményi nyelvi vizsgát kell tenniük: a felkészülésben kedvezményes árú (600-1000 forint/óra) tanfolyamok segítik a volt a hallgatókat. Fontos, hogy az amnesztia csak az általános nyelvvizsgákra vonatkozik, akinek szaknyelvi vizsga kell a diplomához, annak továbbra is be kell mutatnia a bizonyítványt.

A legtöbb intézményben a mester- és osztatlan szakosoknak továbbra sem engedélyezik a nyelvvizsga kiváltását, a könnyítés elsősorban az alapszakosokra, a szakirányú továbbképzéseken, felsőfokú szakképzéseken és régi típusú főiskolai képzéseken végzettekre vonatkozik.

Beszámítják a sikeres szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát

A Nyíregyházi Főiskolán áprilisban vezették be a belső vizsgát: arra számítanak, hogy a rendelkezésre álló három év alatt a visszatartott több mint négyezer diploma jelentős részét kioszthatják. Október végéig a vizsgára jelentkező több mint száz volt hallgató közül hetvenen kapták meg a diplomáját.

A diploma kiadásához komplex vizsgát kell tenni, de a korábban letett szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát is beszámítják - ebben az esetben már csak a hiányzó vizsgarészt kell teljesíteni. B1 szintű (középfokú) nyelvi vizsgának számít a korábban teljesített nyelvi szigorlat, záróvizsga vagy alapvizsga is.

Nyelvvizsga-amnesztia: 2016-ig könnyebben kaphatjátok kézhez a diplomátokat
©

A győri Széchenyi István Egyetemen angolból, franciából, olaszból, oroszból és spanyolból lehet vizsgát tenni, lovárira csak azok jelentkezhetnek, akik olyan szakra járnak, amelyen korábban is elfogadták a lovári nyelvvizsgát. Itt is beszámítják a korábbi szóbeli vagy írásbeli vizsgarészt.

A vidéki egyetemek, főiskolák rábólintottak

A Kaposvári Egyetem intenzív, félintenzív és normál tanfolyamokat indít, ezek elvégzése után lehet jelentkezni az egyetem által kidolgozott, a végzettség szakterületéhez igazodó nyelvi vizsgára. A Szent István Egyetem külön intézményi vizsgát nem szervez, a hallgatók azonban jelentkezhetnek intenzív előkészítő tanfolyamokra, a sikeresen vizsgázók pedig visszakapják a kurzus árát.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán online szintfelmérő és tanfolyamok is segítik a volt hallgatókat. A Dunaújvárosi Főiskolán is kedvezményes árú kurzusokon vehetnek részt a vizsgára készülők, az Eszterházy Károly Főiskola pedig a más felsőoktatási intézményben tett nyelvi vizsgát is elfogadja.

Ahol nem engedtek

A budapesti és vidéki nagy egyetemek ezzel ellentétben leszavazták a nyelvvizsga-amnesztiát: nemet mondott az engedményre az Eötvös Loránd Tudománegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem szenátusa is. A Debreceni Egyetemen sem szerveznek intézményi vizsgát: bizonyos alapszakokon viszont elég az államilag elismert nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli része, de csak akkor, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt a Debreceni Egyetemhez tartozó vizsgaközpontban szerezték. A részleteket itt olvashatjátok.

A budapesti egyetemek döntése aligha lepte meg a hallgatókat, ezeket az intézményeket ugyanis kevésbé érinti a nyelvvizsgaprobléma: míg a Dunaújvárosi Főiskolán a végzősök ötven százalékának marad a tanulmányi osztályon a diplomája, a BME-n ez az arány tíz százalék alatti, az elsőévesek kétharmada pedig már a felvételin is többletpontot szerez a nyelvtudásával.

Lehet, hogy könnyebb, de nem olcsóbb

Csak a könnyítések miatt éri meg intézményi vizsgát tenni: a legtöbb intézményben 20 ezer forint körüli összeget kérnek el a volt hallgatóktól, ez csak pár ezer forinttal kevesebb, mint a hagyományos nyelvvizsga díja.

A legolcsóbb a Szolnoki Főiskola: itt 9500 forint a vizsga díja, amelyet angolból, németből, franciából, olaszból és spanyolból lehet letenni. A Kecskeméti Főiskolán angolból és németből, igény esetén francia nyelvből is lehet vizsgázni, 20 ezer forintért. Ugyanennyibe kerül a vizsga a Miskolci Egyetemen, ahol angolból és németből, és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen is, ahol angolból, németből és franciából vizsgázhatnak a volt hallgatók.

A Szegedi Tudományegyetemen 18 ezer forintba kerül a komplex középfokú vizsga, amely angol, francia, német, olasz, orosz, román és spanyol nyelvből tehető le. A bajai Eötvös József Főiskolán 22 500 forint a vizsga, ehhez jön még az 5000 forintos regisztrációs díj, amely a szintfelmérőt is tartalmazza. Itt angolból és németből lehet vizsgázni. Mennyibe kerülnek a nyelvvizsgaközpontok írásbeli és szóbeli vizsgái, és milyen részekből állnak? Összefoglalónk első, második részét itt olvashatjátok el.