szerző:
Eduline

Duolingo, Rosetta Stone, Babbel – három a legnépszerűbb nyelvoktató alkalmazások közül. Mire lehet használni az ingyenes appokat? Működhet-e a nyelvtanulás tanár nélkül? Kipróbáltuk.

„Egy olyan felületet akartam létrehozni, amellyel bárki tanulhat idegen nyelveket, anyagi helyzettől függetlenül” – mondja Luis von Ahn, a Duolingo  ötletgazdája. A pittsburghi Carnegie Mellon University 35 éves, guatemalai informatikaprofesszora egyik PhD-hallgatójával, Severin Hackerrel kezdett el dolgozni a nyelvoktató alkalmazáson, amelyet szinte azonnal tömegek kezdtek el használni, 2011 novemberében a béta verzió tesztelésére például több mint 300 ezren jelentkeztek. Másfél év alatt a Duolingo a vezető nyelvoktatási appok közé került, ma már 20 millió regisztrált felhasználója van, mobilra fejlesztett változatát 2013-ban az év alkalmazásának választották.

Nem véletlenül. A Duolingo teljesen ingyenes, az oldal tulajdonosai ugyanis egy rendhagyó üzleti modellt dolgoztak ki – a bevétel a felhasználók által készített, cégek által megrendelt fordításokból származik. A folyamat egyszerű: az oldalra és az alkalmazásra feltöltenek dokumentumokat, ezeket gyakorlásképpen lefordítják az adott nyelven már jól beszélő nyelvtanulók, majd a virtuális közösség megszavazza a legjobb fordítást. Luis von Ahn azt mondja, az üzleti modellt tesztelés nélkül indították el, ezért nehéz volt elnyerni a tanulók és a cégek bizalmát. Az első megrendelők egyike mégis a világ legnevesebb hírcsatornája, a CNN volt.

A Duolingo egyelőre hat nyelven „tud”, január óta magyarul is. „Azért választottuk a magyart, mert nagyon különbözik más európai nyelvektől, mi pedig bővíteni szerettük volna kínálatunkat. Ráadásul Magyarország híres a technológiai szakértelméről, és azt gondoltuk, hogy a magyar szakértők szívesen részt vennének ebben a projektben“ – mondta az alapító. A magyar felhasználók egyelőre csak angolul tanulhatnak, ennek ellenére már 250 ezer magyar felhasználója van az oldalnak és az alkalmazásnak, amely leginkább az online játékokra hasonlít. Mindenki három vagy négy élettel vág neki a szinteknek, fordítási feladatokkal tanulhat újabb kifejezéseket, kommenteket írhat, kérdéseket tehet fel, sőt – mivel az alkalmazást össze lehet kötni a Facebook- és a Google+-fiókokkal – ismerősökkel is lehet versenyezni. Nemsokára egyébként több nyelv közül lehet majd válogatni, 2014 végére ötven nyelvből szeretnének kurzusokat indítani az alapítók, köztük olyan kihalófélben lévő vagy mesterséges nyelvekből, mint amilyen a dothraki vagy az elf.

Kipróbáltuk, tetszett

Nem a Duolingóé az egyetlen sikertörténet. Az elmúlt években nagyot robbant az e-learning bomba – legalábbis a nyelvoktatási piacon. Egymás után jelennek meg az újabb és újabb nyelvoktató alkalmazások, egyre többen vesznek nyelvórákat Skype-on keresztül, tanulnak virtuális tantermekben, magolnak szavakat, gyakorolják a nyelvtant mobilappok segítségével.

A Rosetta Stone nevű oldalt például több millióan használják, harminc nyelv közül lehet választani. Én a német mellett döntöttem. A tanuláshoz semmilyen közvetítő nyelvre nem volt szükség, az oldal képekkel és a megtanulandó nyelvvel kommunikál. Először néhány főnevet tanultam meg úgy, hogy láttam a képet, láttam a szót leírva, az alkalmazás pedig „fel is olvasta” a kifejezést. Aztán elkezdtem gyakorolni – pont úgy, mint az általános iskolában. Megjelent a kép, nekem pedig ki kellett választanom négy megadott szó közül azt, amely az adott tárgyat jelenti. Aztán csavartak egyet a feladaton, a meghallgatott kifejezés alapján kellett kiválasztanom a megfelelő képet. Ugyanezt a módszert használják az összetettebb nyelvtani szerkezeteknél is, ott azonban már elvesztettem a fonalat. A németben rengeteg igének van kötelező vonzata, amelyet kezdő nyelvtanulóként nem ismertem, a program pedig nem adott elég részletes magyarázatot, így aztán csak felütöttem a német nyelvkönyvet. Van persze chatszoba és játék is, de a legjobb funkció az élő videós oktatás, így anyanyelvi tanárok segítségével is lehet gyakorolni. A Rosetta Stone persze így sem csodaszer.

Aki az egzotikus módszereket szereti
A hagyományos nyelvoktató appok mellett érdemes kiprónálni a The Mixxer, a My Language Exchange vagy a Let's Talk in English oldalt is, ahol idegen nyelvű felhasználókkal beszélgethettek chaten vagy Skype-on, cserébe magyarul taníthatjátok őket. A Conversation Exchange oldal ennél is tovább megy: a virtuális nyelvórák tanulócsoportjai személyesen is találkozhatnak. Az oldal keresőmotorja – miután beállítottátok, hogy milyen nyelvet és hol szeretnétek tanulni, illetve tanítani – megmutatja, hogy vannak-e a közelben potenciális tanulótársak.
Persze a közösségi oldalakat sem lehet kihagyni. Ott van például a Real Life English nevű, majdnem 70 ezres közösséget számláló Facebook-oldal, ahol angol nyelvű tartalmakat lehet találni mindenféle témában. Az oldal meglehetősen aktív, a tartalmak pedig minőségiek, érdemes tehát csatlakozni.

„A középiskolában tanultam spanyolul, de nem ment valami jól, ezért kipróbáltam a Rosetta Stone-t – mondja Éva. –  Egy évig tanultam vele, a szókincsem sokat fejlődött. Előnye, hogy az appeal akkor tanultam, amikor akartam, de egy idő után, mivel nem volt visszacsatolás a teljesítményemről, elfogyott a motivációm, egy év után abbahagytam. Persze azoknál működhet, akik nagyon elszántak és kitartóak” – teszi hozzá.

©

A 13 nyelvet kínáló Babbel volt a másik oldal, amelyet kipróbáltam – az elmúlt években 25 millióan kezdték használni, ezért úgy gondoltam, nagyot nem csalódhatok. Nem is csalódtam, igaz, teljesen elégedett sem voltam. A 13 választható nyelv közül én a kezdőknek szánt holland leckét próbáltam ki, amely főként a beszédkészséget fejleszti. Sok más oldallal ellentétben a Babbel a kiejtést is értékeli – a baj csak az, hogy a hangelismerő alkalmazás nem tökéletes, sokszor el kell ismételni az adott szót, mire a rendszer enged továbblépni. Az app internet nélkül is működik, igaz, így nem lehet az összes funkciót használni. „Az alapkoncepció nagyon tetszik, mert nem csupán szavakat tanultam, egy idő után egyszerű mondatokat is össze tudtam rakni” – mondja Éva, aki a Rosetta Stone után a Babbellel próbálkozott, németből. „Nekem itt is hiányzott a plusz nyomás. Engem a kötelező felkészülés motivál, de itt nincsenek követelmények, akkor tanulsz, amikor akarsz, és annyit, amennyit szeretnél. Persze így is volt értelme, másfél hónap alatt lett egy alapszókincsem, és képes voltam egyszerűbb nyelvtani szerkezeteket összerakni” – magyarázza.

A magyar változat

Magyar oldalt is találunk a legnépszerűbb nyelvtanuló appok között. Az 5 perc angolt tíz év alatt egymillió magyar használta. „Nem e-learninges oktatási formaként indult, eleinte a nyelviskolánk diákjainak küldtünk leckéket e-mailen, ők pedig elkezdték az ismerőseiknek küldözgetni az anyagokat, amelyek hamar népszerűek lettek” – idézi fel a kezdeteket Szalai Nóra, az 5 perc angol alapítója. Az oldal – amelyet ma már 12–15 ezren néznek meg naponta – 2005-ben indult, eleinte a napi leckék archívumaként működött, később azonban folyamatosan bővítették különböző feladatokkal.

Az oldalon több ezer hanganyagot, videót és feladatot lehet találni, a felhasználók napi hírlevelet is kapnak. Az oldalt ingyen lehet használni, de regisztrálni kell – ezt eddig 200 ezren tették meg. Bár az alapító szerint az oldalon minden készséget fejlesztő feladattípusok vannak, ezek önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy valaki a kezdő szinttől eljusson a nyelvvizsgáig. „Mindenképpen kell egy vezérfonal. Ha valaki a tankönyvünkkel együtt használja az online tartalmakat, sokkal hatékonyabban tud tanulni, mintha csak az e-anyagokat használná” – mondja Szalai Nóra.

Van, amire jó, van, amire nem

Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy melyik módszer mennyire hatékony. Egy felmérés szerint a Duolingóval átlagosan 34 óra alatt lehet elsajátítani annyi kifejezést és nyelvtani elemet, amennyit egy átlagos féléves nyelviskolai kurzuson szoktak megtanulni a diákok. Ugyanez a kutatócsapat arra jutott, hogy a Rosetta Stone-nal 55–60 óra alatt lehet ugyanezt az eredményt elérni.

„Az appok és az oldalak általában minden készséget jól fejlesztenek, kivéve a szóbeli kommunikációt. Elképzelhető, hogy a program megszólal, de az soha nem lesz olyan, mint ha egy élő ember beszélne” – mondja Beck Hajnalka nyelvtanár, a Göttingeni Egyetem e-learning tanácsadója. Hozzáteszi: a virtuális órák sok szempontból hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos tantermi kurzusok, mert a tanár sokkal több eszközt használhat, mint „élőben”. Egyszerre több csoport tud ugyanazon a témán dolgozni, az oktató „feleltetés” közben – egy virtuális táblán vagy a chaten keresztül – ki tudja javítani a diákot anélkül, hogy megszakítaná a folyamatos beszédet.

Az úgynevezett live-online oktatás hátránya, hogy egysíkúvá válhat, ha nincsenek kiegészítésképpen interaktív online feladatok, amelyeket meg kell oldani. Tökéletes választás ugyanakkor azok számára, akik szoronganak, ha idegen nyelven kell megszólalni egy idegen előtt. Ha nincs kamera, a tanulók nyelve könnyebben megered, és a feszültség is oldódik – foglalja össze az előnyöket és a hátrányokat Beck Hajnalka. A szakértő szerint a live-online oktatás a legalkalmasabb a hallás utáni szövegértés és a beszéd fejlesztésére, mert a diákok csak a fülükre hagyatkoznak – főleg akkor, ha kamera nélkül zajlik az oktatás. „A Skype-órákat kevésbé ajánlom, főleg ha valaki nyelvvizsgára készül, mert itt kevés eszköz van a tanár kezében. Legfeljebb a szóbeli készségek fejlesztésére alkalmas, másra nem. De arra is csak akkor, ha maximum három diák vesz részt az órán.”

Gál Éva Laura

Cikkünk a Campus Plusz 2014 című kiadványban jelent meg. Rendeld meg ezen az oldalon.    

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!