Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni?
A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.
A kutatás legfontosabb kérdésére - "a nyelvvizsgára felkészüléshez és egy sikeres vizsgához szerinted elegendő az iskolai nyelvóra?" - a válaszadók 68%-a nemmel válaszolt. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákok nagyobb gyakorisággal tartják kevésnek az iskolai nyelvórákat a nyelvvizsga megszerzéséhez. A kutatás vizsgálta azt is, hogy hány százalék jár különórára az iskolai tanórák mellett: kiderült, hogy a válaszadók több mint fele, egészen pontosan 58,1%-a.
Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
A kutatásból kiderül többek között az is, hogy a középiskolások jellemzően két idegen nyelvet tanulnak. Az első nyelvet általában 4 órában, a második nyelvet tipikusan 3 órában tanulják a diákok, aki harmadik idegen nyelvet is tanul, azt általában heti 2 órában teszi.
A népszerűségi listát még mindig az angol-német-francia trió vezeti, de sok diák jelölte meg második vagy harmadik nyelvként az olaszt és a spanyolt is.
Arra a kérdésre, hogy "van-e anyanyelvi tanárod?", 609 tanuló 56,8%-a nemmel válaszolt, de az adatokból úgy tűnik, az anyanyelvi tanárok hiánya nem jelenti azt, hogy a nyelvvizsga megszerzésének kisebb lenne az esélye.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
